A görög parlament szerda éjjel elfogadta az eurózóna államai és az Európai Központi Bank feltételeit egy új mentőcsomag fejében. Ezek között
HIRDETÉSA görög parlament szerda éjjel elfogadta az eurózóna államai és az Európai Központi Bank feltételeit egy új mentőcsomag fejében. Ezek között szerepel, hogy állami tulajdonú vállalatokat kell privatizálni. A France 3 riportja a szavazás előestéjéről:
A hőség miatt a görög elektromos művek dolgozóinak sokkal többet kellett dolgozniuk, de ennél jobban aggasztja őket a vállalat jövője. Az államnak még mindig többségi részesedése van a cégben, és ez a két alkalmazott úgy véli, ennek így is kell maradnia.
- Semmi másról nem beszélünk a kollégákkal, ezzel a megegyezéssel a jövőnk még bizonytalanabbá válhat.
- Ez a munkánk, ez a vállalat, ahol dolgozunk. Félünk, mert ez teszi lehetővé, hogy enni adjunk a családjainknak.
Brüsszelben arról állapodtak meg, hogy a cég egy háromezer főt foglalkoztató leányvállalatát kéne eladni, azt, amelyik a magasfeszültségű elektromosság szállításáért felelős.
- Ezt a leányvállalatot már az előző kormány is megpróbálta privatizálni a nemzetközi hitelezők nyomása miatt. Még hirdetések is megjelentek róla a nemzetközi sajtóban.
De mindennek megálljt parancsolt a Sziriza hatalomrakerülése. Alekszisz Ciprasz pártja kampánytémát csinált a kérdésből, azt ígérve, hogy a vállalatot nem hagyják szétdarabolni és állami tulajdonban marad. Így most a szakszervezetek csalódottak.
Az állami elektromos vállalat dolgozói azért szavaztak Cipraszra, mert ez volt a szlogenje a kampány során.
Most mindennek vége. De neki sem könnyű.
A fogyasztók körében, akik sokszor elégedetlenkednek az áramárakkal és az állami vállalat működésével, vegyes véleményeket hallani:
- Ez egy görög vagyon, aminek görög vagyonnak kell maradnia.
- Lehet, hogy egy magánbefektető hasznot húz majd belőle, de ebbe az államnak nem kéne belekeverednie.
Az alkalmazottak még reménykedik abban, hogy a privatizáció elkerülhető. Holnap, más állami alkalmazottakal együtt készülnek tüntetni a Brüsszelben hozott intézkedések ellen.
A parlamenti szavazás napján az állami szektorban dolgozók tüntettek a privatizáció és az Alekszisz Ciprasz által elfogadott mentőcsomag feltételei ellen. De kevesen voltak, még úgy is, hogy ezúttal a gyógyszerészek is csatlakoztak hozzájuk. A svájci olasz RSI televízió riportja.
A reformok, amelyekkel részben a hétfői megegyezést elősegítették, 102 millió eurót szabadítanának fel munkahelyek megszüntetésével a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint.
Tehát ez nem egy létfontosságú reform az ország számára, amely már gazdaságilag és társadalmilag így is kimerült.
- Görögországban már így is rengeteg patika van, több, mint amit az OECD a népesség arányában tanácsol. De belőlük lett a görög válság bűnbakja. Közhely, hogy válság idején reformokra és a piac liberalizációjára van szükség.
Annak ellenére, hogy nem jelentenek valódi problémát, a gyógyszertárak jelképpé váltak. De nem mindenki tüntet ma.
- Miért kéne bezárnunk? A görög pártok akarják a megegyezést, az európai országok akarják a megegyezést, mi magunk az eurózónába akartunk tartozni, mit akarunk még?
HIRDETÉSMások a fenntarthatatlan körülményekre panaszkodnak.
- Öt éve súlyos támadásoknak vagyunk kitéve, például a munkaidő liberalizációjával és az adók növelésével. Így a patikák elvesztették bevételeik 40-70 százalékát.
Sok be is zárt.
De nem csupán a pénzügyi gondok okoznak aggodalmat:
- A gyógyszerek liberalizációjával a hitelezőink azt mutatják, hogy azokra nem úgy tekintenek, mint amelyeknek társadalmi értéke van, csupán árucikként kezelik őket, és ez veszélyes. Képzelje el, hogy egy multinacionális vállalat fel akarja vásárolni a görög patikákat, és ezzel benyomul a közegészségügyi szektorba…Ez az egészség privatizációját, kiárusítását jelentené. Egyetlen más országban sem adta fel ennyire az állam a kontrollt az egészségügy felett, még Németországban sem.
Görögország egy gazdasági program kísérleti alanya lesz,
amely csupán a pénzügyi konszolidációról és a kiadások csökkentéséről fog szólni.
HIRDETÉSHa címet kéne adni a hétfői megegyezésnek, akkor azt adnám: egy másik nagy hiba a múlt hibáinak korrigálására.
Szerdán volt először sztrájk Görögországban, amióta a Sziriza hatalomra került. A vonatközlekedés leállt- a gazdaságnak ezt az ágazata is azok között van, amelyeket érintene a liberalizáció. A svájci SF1 televízió riportja következik.
A Görög Államvasutak eladásának célja, hogy pénz kerüljön a privatizációs alapba. De a vasúthálózat kicsi és elavult, Görögországban pedig szinte senki nem száll vonatra. Szpirosz Avarnitisz közgazdász szakértő szerint az ötlet nem túl eredeti, és kétségbe vonja az 50 milliárd eurós cél megalapozottságát is.
- Az új megegyezés lejártának határideje három év múlva van. Nem hiszem, hogy három év alatt sikerül 50 milliárd eurót előteremteni. Nagyon valószínű, hogy ez az összeg az előző memorandumban szerepelt, onnan vették. Ez pedig irreális.
Előrehaladott a thessaloniki és a pireuszi kikötők privatizációja. A kínaiak érdeklődnek irántuk. De ők jó tárgyalóknak számítanak, és ez biztosítja, hogy számukra előnyös üzletet kössenek.
HIRDETÉSArra, hogy a privatizációk nem hoznak sok pénzt, már 2011-ben figyelmeztetett egy akkor még ismeretlen görög közgazdász professzor, Jánisz Varufakisz:
- Az a probléma Görögországgal, hogy a gazdaság gyorsan zsugorodik. Ez kedvét szegi a potenciális vevőknek, és az érdeklődők elég alacsony árakat alkudnak ki, ez pedig azt jelenti, hogy a végén a kormány csak egy kis összeghez jut hozzá, például az áramhálózat eladásával.
Sok görög, köztük a görög állami vállalatok egykori ügyintézője, Makisz Gunarisz is úgy gondolja, ez nem csupán a pénzről, hanem a hatalomról is szól:
- Ez a nyomásgyakorlás egy módja. Be kell látni, hogy Görögország eddig sem volt túl sikeres a reformok alkalmazásában. A hitelezőinknek szükségük van némi biztosítékra cserébe a pénzért, amit adtak nekünk.
Habár egy-két repülőteret eladnak, ez mindössze néhány milliárd eurót hoz a konyhára. Ami pedig az egykori olimpiai helyszíneket, az öreg kormányzati épületeket vagy az égei-tengeri szigeteket illeti, ezek eladása közel sem lesz elég ahhoz, hogy feltöltse az 50 milliárd eurós alapot.
HIRDETÉSA görögöknek még mindig sorban kell állniuk a bankautomatáknál, hogy hozzájussanak napi 60 euróhoz, a limitösszeghez, amelyet a bankok június 29-én vezettek be.
Már nagyon várják a bankok július 20-i újranyitását. A portugál állami televízió riportja következik.
- Ha így maradnak a dolgok, akkor jövő nyáron lehet, hogy bezárunk. Sok ember jön ide, de senkinek nincs elég költenivaló pénze. Csak egy kávéra jönnek meg úszni.
Mivel sokaknak már arra sincs pénzük, hogy egy napozóágyat béreljenek, nemhogy kompjegyet vegyenek, az athéniak a fővárosi strandokon maradnak.
Téodoro 73 éves nyugdíjas. 400 euróval csökkentették a nyugdíját. Azt mondta nekünk, most 1000 eurót kap, amiből neki és feleségének valamint két munkanélküli fiának kell megélnie.
HIRDETÉSA nyaralás kifizethetetlen, de ha lenne is pénze, inkább félretenné a bizonytalan jövő miatt. A bizonytalanság és a bankok zárva tartása miatt a turisták tömött pénztárcával érkeznek Athénba.
- Sokkal több készpénzt hoztunk magunkkal, mint általában, még akkor is, ha nem feltétlenül lesz rá szükség.
Az Akropolisz még mindig kiemelt turista célpont, de vannak más okok is, amiért Görögországot választják nyaralásra.
- Azért jöttünk ide a férjemmel, mert úgy döntöttünk, hogy segítünk a görög embereknek.
- Sokkal több turistánk van idén, és mind azt mondják, hogy azzal támogatnak minket, hogy itt költik el a pénzüket.
A legtöbben közülük azt mondják, hogy ami itt történik, az nem csupán Görögország problémája. Azt mondják, nem tetszik nekik, amit a többi ország velünk tett.
HIRDETÉS- Nincs hiány turistákból a világhírű Akropoliszon, de a magánszektor dolgozói egyesülete szerint a last minute foglalások 30 százalékkal visszaestek. Ez magas szám, tekintettel rá, hogy a turizmus a nemzeti jövedelem 20 százalékát adja.