NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A rekordmagas államadósság és ami mögötte van

A rekordmagas államadósság és ami mögötte van
Írta: Doloresz Katanich
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Soha nem látott mértékű az államadósság, ha csak a forintban számolt végösszeget nézzük. Viszont miután az államadósságot a GDP arányában számolják, a mostani adat nem számít rekorndak, ez az arány bőven volt már magasabb is. Az ÁKK szerint év végére 75 százalék alá csökken, a finanszírozása pedig egyre nagyobb mértékben kerül a magyar befektetőkhöz, ami csökkenti a kockázatokat.

Július 10-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forint volt, ez a GDP 77 százaléka – írja az Államadósság Kezelő Központ a honlapján. (Tavaly volt ez a szám GDP arányosan 85 százalékon is. )

25 ezer milliárd forintnyi adósságot elképzelni is nehéz, de ha mindenáron megpróbáljuk, a következők segíthetnek:

  1. – mintha mind a 10 millió magyar egyenként tartozna kétmillió-ötszázezer forinttal
  2. – az államadósság visszafizetéséhez 151 Csányi Sándor kellene, hogy felajánlja a vagyonát (ezt 161 milliárd forintra becsüli a legutóbbi leggazdagabbakat összesítő toplista)
  3. – Bill Gates vagyona majdnem fedezi (az amerikai üzletember 79,2 milliárd dollárja euróban “csak” 73 milliárd euró, miközben a magyar államadósság 80 milliárd)
  4. – az Apple készpénzállományából (178 milliárd dollár) játszva kétszer ki lehetne fizetni
  5. – 250 Puskás-stadion költsége
  6. – 25 ezer nemzeti konzultáció költsége
  7. – csaknem ennyit költ tíz közép-afrikai ország a Boko Haram elleni küzdelem előmozdítására
  8. – David Beckham tavaly (már visszavonult focistaként) keresett majdnem ennyit (75 millió dollárt)
  9. – átszámolva a 2,9 millió magyar nyugdíjas 116 ezer forintos átlagnyugdíj mellett több mint hat évig fizethetné
  10. – 3846 a déli határra tervezett kerítés, más néven határzár jönne ki ekkora összegből

Miért nem kell a szívünkhöz kapni ekkora tartozás láttán?

    • Mert az államadósság mellett a GDP is növekszik, a kormányzati várakozás idén éves alapon 3,1 százalékos bővülést jelez előre, tavaly év végén pedig 31 891 milliárd forint volt a bruttó hazai össztermék.
    • Mert a több mint 25 ezer milliárd forintos tartozás pedig a pillanatnyi állapotot mutatja. Ilyenkor az adósságkezelő már kibocsátott új állampapírokat a soron következő lejáró adósságok finanszírozására, de azokat még nem fizette ki, vagyis átmeneti állapotról van szó.
    • Mert hamarosan ismét csökken: jövő hét szerdán az ÁKK 240 milliárd forintot kifizet, ez pedig 0,7 százalékponttal mérsékli az államadósságot. Az árfolyam hatalma: egy forintnyi elmozdulás = 30 milliárd forintnyi veszteség

Az igazi problémát a forint árfolyama jelentheti, ha ugyanis erősen gyengül a hazai fizetőesztköz, akkor a devizában fennálló adósság átértékelődése tovább emelheti az adósság szintjét. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádiónak úgy fogalmazott, hogy egy az euró árfolyamában egy forintnyi gyengülés nagyjából 0,1 százalékponttal növeli az államadósságot. Fogódzó lehet ugyanakkor az, hogy a vezérigazgató-helyettes szerint 310-es euró árfolyamnál még tud csökkenni az adósság, akkor is, ha ennél alacsonyabb árfolyammal kalkulált a költségvetés.

Az árfolyammozgás nagyon sok esetben a nemzetközi piaci hangulatot követi le, leegyszerűsítve a devizaadósság nagysága a nemzetközi piaci hangulat függvénye.

A cél tehát, hogy minél kevesebb legyen a devizaadósság. 2014 végéig a GDP 62 százaléka volt a forint, 38 százaléka a deviza részaránya, az ÁKK pedig arra számít, hogy az idei év végére 34 százalékra csökken a devizaadósság.

Kockázatok

A piaci folyamatok szükségessé is teszik a szerkezet átalakítását.

A görög válságnak nem volt drámai hatása a magyar állampapírpiacra, de például az orosz-ukrán helyzet tartósan befolyásolhatja a magyar finanszírozási helyzetet – mondta Borbély László András. Azok a nagybefektetők – köztük a Franklin Templeton Alapkezelő -, amelyek ukrán állampapírba fektettek és veszítettek rajta, most ki kell, hogy vonjanak pénzt, ami érinti a magyar befektetéseiket is. (Az év eleje óta 450 milliárd forinttal csökkent a külföldi kézben lévő állomány, ennek a fele a Templetonnál volt.)

Emellett az amerikai Fed a várakozások szerint még ebben az évben kamatot emel, (tehát a dollár erősödésére és a hosszú távú kamatok emelkedésére lehet számítani) ez pedig odavonzza a befektetéseket, tehát tőkekivonással járhat Kelet-Európában. Áprilisban és májusban a külföldi befektetők állampapír állománya már csökkent, ezt a mennyiséget viszont a magyar befektetők megvásárolták, némi jegybanki “ösztönzésre”.

Az MNB június elején jelentette be, hogy korlátozza a kéthetes betét elhelyezését, és új három hónapos betéti eszközt vezet be. Az előírásoknak megfelelő likviditást ennél a jegybanki betétnél jobban szolgálják az állampapírok, így az MNB a bankokat áttételesen állampapír-vásárlásra ösztönzi. Mindeközben az Államadósság Kezelő Központ az egyébként alacsony kamatkörnyezetben az elérhető befektetési termékek “fölé ígér”, relatív magas kamatokkal igyekszik a lakosságot is állampapírvásárlásra ösztönözni.

Az államadósság mérete mellett nagyon fontos a szerkezete, erre jó példa Japán, ahol az államadósság ugyan a GDP 230 százaléka, viszont hazai befektetők kezében van, tehát kiszámítható és nagyon hosszú távra van ütemezve, ezért nem jelent nagy kockázatot.

A hitelminősítők szava nagyon is számít

A hitelminősítők is az adósság fenntarthatóságát és még több más gazdasági mutatót vizsgálnak, amikor Magyarország besorolásáról döntenek. Egyelőre a három nagy hitelminősítő közül egy sem ajánlja befektetésre a magyar állampapírokat, noha a befektetők már rég nem tekintik bóvlinak az árazások alapján. Miközben a kormány minden pillanatban várja a felminősítést, a Moody’s éppen a múlt héten halasztotta el a döntést a görög válságra hivatkozva (igaz, egy héttel később a magyar bankrendszer kilátását stabilra javította az eddigi negatívról, ez pedig a felminősítés egyik előjele).

Borbély László András azonban felhívta rá a figyelmet, hogy lassan azok a külföldi befektetők, akik kockázatosabb, de magasabb hozamú papírokat keresnek, már nem szívesen vesznek magyar papírt. Eközben azok a nagy alapok, amelyek előírás szerint csak befektetésre ajánlott eszközökbe fektethetnek, még nem vásárolnak. Ez persze egy lassú folyamat, a finanszírozást egyelőre nem veszélyezteti. Az államadósság nagysága pedig szolídan csökken, összehasonlításképpen az eurózónában a tagállamok átlagos államadóssága a GDP 84 százaléka, igaz, az euróban denominált tartozás, tehát az árfolyam változása nem befolyásolja, így kisebb a kockázat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újra nyit a washingtoni ketrecharc - Trump is támogatná a kormány leállását az államadósság miatt

Negyedszázadnyi börtönbüntetésre ítélték az FTX kriptotőzsde alapítóját

Luis Montenegro bejelentette új portugál kormányának névsorát