Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A rekordmagas államadósság és ami mögötte van

Access to the comments Kommentek
Írta: Doloresz Katanich
A rekordmagas államadósság és ami mögötte van

<p><strong>Soha nem látott mértékű az államadósság, ha csak a forintban számolt végösszeget nézzük. Viszont miután az államadósságot a <span class="caps">GDP</span> arányában számolják, a mostani adat nem számít rekorndak, ez az arány bőven volt már magasabb is. Az ÁKK szerint év végére 75 százalék alá csökken, a finanszírozása pedig egyre nagyobb mértékben kerül a magyar befektetőkhöz, ami csökkenti a kockázatokat.</strong></p> <p>Július 10-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forint volt, ez a <span class="caps">GDP</span> 77 százaléka – írja az Államadósság Kezelő Központ a honlapján. (Tavaly volt ez a szám <span class="caps">GDP</span> arányosan 85 százalékon is. ) </p> <div style="width:280px; float:right; margin:20px;"> <div style="border-top: #333 3px double; border-bottom: #333 3px double; font-size:12px; padding-top:16px;"> <p>25 ezer milliárd forintnyi adósságot elképzelni is nehéz, de ha mindenáron megpróbáljuk, a következők segíthetnek:</p> <p><li>– mintha mind a 10 millió magyar egyenként tartozna kétmillió-ötszázezer forinttal<br /> <li>– az államadósság visszafizetéséhez 151 Csányi Sándor kellene, hogy felajánlja a vagyonát (ezt 161 milliárd forintra becsüli a legutóbbi leggazdagabbakat összesítő toplista)<br /> <li>– Bill Gates vagyona majdnem fedezi (az amerikai üzletember 79,2 milliárd dollárja euróban “csak” 73 milliárd euró, miközben a magyar államadósság 80 milliárd)<br /> <li>– az Apple készpénzállományából (178 milliárd dollár) játszva kétszer ki lehetne fizetni<br /> <li>– 250 Puskás-stadion költsége <br /> <li>– 25 ezer nemzeti konzultáció költsége <br /> <li>– csaknem ennyit költ tíz közép-afrikai ország a Boko Haram elleni küzdelem előmozdítására <br /> <li>– David Beckham tavaly (már visszavonult focistaként) keresett majdnem ennyit (75 millió dollárt)<br /> <li>– átszámolva a 2,9 millió magyar nyugdíjas 116 ezer forintos átlagnyugdíj mellett több mint hat évig fizethetné<br /> <li>– 3846 a déli határra tervezett kerítés, más néven határzár jönne ki ekkora összegből</p> </div> </div> <p><strong>Miért nem kell a szívünkhöz kapni ekkora tartozás láttán?</strong></p> <p><li>- Mert az államadósság mellett a <span class="caps">GDP</span> is növekszik, a kormányzati várakozás idén éves alapon 3,1 százalékos bővülést jelez előre, tavaly év végén pedig 31 891 milliárd forint volt a bruttó hazai össztermék. <br /> <li>- Mert a több mint 25 ezer milliárd forintos tartozás pedig a pillanatnyi állapotot mutatja. Ilyenkor az adósságkezelő már kibocsátott új állampapírokat a soron következő lejáró adósságok finanszírozására, de azokat még nem fizette ki, vagyis átmeneti állapotról van szó. <br /> <li>- Mert hamarosan ismét csökken: jövő hét szerdán az ÁKK 240 milliárd forintot kifizet, ez pedig 0,7 százalékponttal mérsékli az államadósságot. </p> <p><strong>Az árfolyam hatalma: egy forintnyi elmozdulás = 30 milliárd forintnyi veszteség</strong></p> <p>Az igazi problémát a forint árfolyama jelentheti, ha ugyanis erősen gyengül a hazai fizetőesztköz, akkor a devizában fennálló adósság átértékelődése tovább emelheti az adósság szintjét. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádiónak úgy fogalmazott, hogy egy az euró árfolyamában egy forintnyi gyengülés nagyjából 0,1 százalékponttal növeli az államadósságot. Fogódzó lehet ugyanakkor az, hogy a vezérigazgató-helyettes szerint 310-es euró árfolyamnál még tud csökkenni az adósság, akkor is, ha ennél alacsonyabb árfolyammal kalkulált a költségvetés. </p> <p>Az árfolyammozgás nagyon sok esetben a nemzetközi piaci hangulatot követi le, leegyszerűsítve a devizaadósság nagysága a nemzetközi piaci hangulat függvénye. </p> <p>A cél tehát, hogy minél kevesebb legyen a devizaadósság. 2014 végéig a <span class="caps">GDP</span> 62 százaléka volt a forint, 38 százaléka a deviza részaránya, az ÁKK pedig arra számít, hogy az idei év végére 34 százalékra csökken a devizaadósság. </p> <p><strong>Kockázatok</strong></p> <p>A piaci folyamatok szükségessé is teszik a szerkezet átalakítását. </p> <p>A görög válságnak nem volt drámai hatása a magyar állampapírpiacra, de például az orosz-ukrán helyzet tartósan befolyásolhatja a magyar finanszírozási helyzetet – mondta Borbély László András. Azok a nagybefektetők – köztük a Franklin Templeton Alapkezelő -, amelyek ukrán állampapírba fektettek és veszítettek rajta, most ki kell, hogy vonjanak pénzt, ami érinti a magyar befektetéseiket is. (Az év eleje óta 450 milliárd forinttal csökkent a külföldi kézben lévő állomány, ennek a fele a Templetonnál volt.)</p> <p>Emellett az amerikai Fed a várakozások szerint még ebben az évben kamatot emel, (tehát a dollár erősödésére és a hosszú távú kamatok emelkedésére lehet számítani) ez pedig odavonzza a befektetéseket, tehát tőkekivonással járhat Kelet-Európában. Áprilisban és májusban a külföldi befektetők állampapír állománya már csökkent, ezt a mennyiséget viszont a magyar befektetők megvásárolták, némi jegybanki “ösztönzésre”.</p> <p>Az <span class="caps">MNB</span> június elején jelentette be, hogy korlátozza a kéthetes betét elhelyezését, és új három hónapos betéti eszközt vezet be. Az előírásoknak megfelelő likviditást ennél a jegybanki betétnél jobban szolgálják az állampapírok, így az <span class="caps">MNB</span> a bankokat áttételesen állampapír-vásárlásra ösztönzi. Mindeközben az Államadósság Kezelő Központ az egyébként alacsony kamatkörnyezetben az elérhető befektetési termékek “fölé ígér”, relatív magas kamatokkal igyekszik a lakosságot is állampapírvásárlásra ösztönözni. </p> <p>Az államadósság mérete mellett nagyon fontos a szerkezete, erre jó példa Japán, ahol az államadósság ugyan a <span class="caps">GDP</span> 230 százaléka, viszont hazai befektetők kezében van, tehát kiszámítható és nagyon hosszú távra van ütemezve, ezért nem jelent nagy kockázatot. </p> <p><strong>A hitelminősítők szava nagyon is számít</strong></p> <p>A hitelminősítők is az adósság fenntarthatóságát és még több más gazdasági mutatót vizsgálnak, amikor Magyarország besorolásáról döntenek. Egyelőre a három nagy hitelminősítő közül egy sem ajánlja befektetésre a magyar állampapírokat, noha a befektetők már rég nem tekintik bóvlinak az árazások alapján. Miközben a kormány minden pillanatban várja a felminősítést, a Moody’s éppen a múlt héten halasztotta el a döntést a görög válságra hivatkozva (igaz, egy héttel később a magyar bankrendszer kilátását stabilra javította az eddigi negatívról, ez pedig a felminősítés egyik előjele). </p> <p>Borbély László András azonban felhívta rá a figyelmet, hogy lassan azok a külföldi befektetők, akik kockázatosabb, de magasabb hozamú papírokat keresnek, már nem szívesen vesznek magyar papírt. Eközben azok a nagy alapok, amelyek előírás szerint csak befektetésre ajánlott eszközökbe fektethetnek, még nem vásárolnak. Ez persze egy lassú folyamat, a finanszírozást egyelőre nem veszélyezteti. Az államadósság nagysága pedig szolídan csökken, összehasonlításképpen az eurózónában a tagállamok átlagos államadóssága a <span class="caps">GDP</span> 84 százaléka, igaz, az euróban denominált tartozás, tehát az árfolyam változása nem befolyásolja, így kisebb a kockázat.</p>