rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Több közel-keleti állam is retteg Irán befolyásának növekedésétől


Irán

Több közel-keleti állam is retteg Irán befolyásának növekedésétől

Az iráni atomprogramról szóló megegyezésnek 90 nappal azután kéne életbe lépnie, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa
elfogadja az erről szóló határozatot.

Sok politikus a világ biztonsága szempontjából történelmi jelentőségűnek nevezte az egyezményt. De Irán befolyásának növekedése több közel-keleti állam számára is nyomasztólag hat.

Tény, hogy Irán olyan regionális nagyhatalom, amelynek erősödése jelentős befolyással van a térségre.

A washingtoni központú Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője szerint a megegyezés elősegíti az Irán jelentette nukleáris fenyegetés kezelését. De egyelőre nincs hatással az olyan problémákra, mint amilyen a jemeni, a libanoni vagy a szíriai helyzet.

Irán legjelentősebb térségbeli ellenlábasa, Szaúd-Arábia egy meg nem nevezett tisztségviselője úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás veszélyesebbé teheti a Közel-Keletet, amelyet Teherán Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben űzött tevékenységei már így is destabilizálták.

Véleménye szerint, ha az egyezség megakadályozza Teheránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert, egy “boldog napról” beszélhetünk, akkor viszont nem, ha az egyezmény lehetővé tenné, hogy Irán pusztítást okozzon a térségben.

Irán és Szaúd-Arábia ősellenségeknek számítanak- a perzsa államban zömében síita muszlimok, a monarchiában pedig szunniták élnek.

A két rivális állam Jemenben vív közvetett háborút, ahol az Irán által támogatott húszi felkelők és a Szaúd-Arábia vezette szunnita államok légicsapásai tépázzák az országot már több hónapja.

Mindkét nagyhatalom magának követeli a vezető szerepet a Közel-Keleten. Teherán úgy próbálja befolyását erősíteni, hogy a Jemenben és Irakban harcoló síita milicistákat, a libanoni Hezbollah-t, valamint a szíriai elnököt, Bassár el-Aszadot támogatja.

Az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozó Aszad gratulált legfontosabb térségbeli partnerének a megállapodáshoz. Az államfő utalt azon reményére, hogy a szankciók feloldásával megerősödő Irán még jobban segíti majd Damaszkuszt a felkelők elleni harcában.

Irakban az irániak szintén támogatják a síita milíciákat, akik az Iszlám Állam dzsihadistái ellen harcolnak. A terroristák egyben Amerika ellenségei is.

A síita többségű bagdadi kormány kedvezően fogadta a megegyezést. Az iraki szunnita kisebbség azonban, amely eddig is rettegve figyelte a síita dominancia erősödését, egyre jobban fenyegetve érzi magát.

Irán másik nagy ellensége a térségben Izrael. A zsidó állam miniszterelnöke, Benyámin Netanjahu történelmi hibának nevezte az egyezményt, és minden követ megmozgat, hogy megakadályozza annak életbe lépését. Az amerikai kongresszusban lobbizik, hogy ne fogadják el azt, és fárszi nyelven ír üzeneteket a twitteren.

Azt állítja, ahogy azt már tette három évvel ezelőtt az ENSZ-ben is, hogy az egyezmény szabad utat ad Iránnak egy atombomba előállításához.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Görögország

Újra tüntettek Athénban a megszorítások ellen