NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyar hagyomány a párizsi felvonuláson

Magyar hagyomány a párizsi felvonuláson
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyar az alapítójuk, magyarul éneklik az indulójuk. Ahogy egy tábornok mondta róluk, ők a lovasok legjobbjai, mivel ejtőernyősök, és az ejtőernyősök legjobbjai, mivel lovasok. Ők a Bercsényi-huszárok, vagy ahogy franciául nevezik őket: les hussards de Bercheny.

HIRDETÉS

Magyar az alapítójuk, magyarul éneklik az indulójuk. Ahogy egy tábornok mondta róluk, ők a lovasok legjobbjai, mivel ejtőernyősök, és az ejtőernyősök legjobbjai, mivel lovasok (igaz, az eltelt időszakban a huszárezred katonái átnyergeltek a páncélozott harckocsikra). Ők a Bercsényi-huszárok, vagy ahogy franciául nevezik őket: les hussards de Bercheny.

2007-ben magyar alegység is felvonult a franciai forradalom évfordulóján tartott katonai parádén Nicolas Sarkozy francia államfő meghívására, de nem ez az egyetlen magyar vonatkozása az ünnepnek: állandó résztvevője a szemlének a huszárezred. A magyar eredetű fegyvernemnek több évszázados története van Franciaországban, a második világháború vége óta az ejtőernyősökhöz tartoznak.

Bercsényi László (II. Rákóczi Ferenc testőrségének századosa), a kuruc főgenerális Bercsényi Miklós fia hozta létre az első huszárezredet 1720-ban, XV. Lajos uralkodása alatt. Rodostóban, magyar emigránsokat verbuvált össze a könnyűlovas csapathoz. Az ezred sikerrel küzdött a francia forradalom alatti háborúskodásban és a birodalom csatáiban. Bercsényiből később Franciaország marsallja lett.

Ahol Franciaország harcolt a XIX. században, ez a huszárezred is ott volt: Spanyolországtól, a Krímen át, Algériáig, vagy éppen Szíriáig. Harcoltak a franciáknak igencsak rossz emlékű Sedani csatában. 1914 augusztusától Lotaringiában küzdöttek, 1917-ben pedig Verdun előtt. A második világháború elején a belgiumi Mont Dieunél 400 huszárnak sikerült súlyos veszteségek árán három napig feltartóztatnia öt német zászlóaljat.

A fegyverletétel után az Ellenállás soraiban született újjá a huszárcsapat és vett részt az ország felszabadításában, 1946-ban Algériába vezénylik őket, ahol ejtőernyős kiképzést kapnak. Az elmúlt hat évtizedben számtalan helyszínen bevetették őket: Indokínában és több afrikai országban részt vettek békefenntartó missziókban, ugyanezen okból jártak Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Afganisztánban és Libanonban. Harcoltak az Öböl-háborúban is.

Honnan jön a nevük?

A huszár a húsz szóból származik, eredetileg azt jelenthette, hogy húsz telektulajdonos költségén kiállított katona. Mátyás király rendeletére szokták visszavezetni, de már egy 1403-as keltezésű latin dokumentumban is szerepel a „huszár kapitány” szókapcsolat.

Bordó sapkájukon (aminek barett a hivatalos neve) is őrzik a magyar alapító emlékét: egy vitézkötés látható rajta, amit nemes egyszerűséggel La Hongroise-nak, azaz a Magyarnak neveznek. Laktanyájuk Tarbes-ban van, a dél-franciaországi városban található egy huszármúzeum is.

Jelmondatuk is érdekes, „Omnia si perdas, famam servare memento », azaz ha mindent elveszítettél, emlékezz, hogy a becsület megmarad”

Így éneklik a franciák a magyar indulót

Fotó: Facebook/Bercheny Familles

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

120 éves a brit-francia barátság

Bevándorlókat távolított el Párizsból a francia rendőrség az olimpia jegyében

Megtalálták a nyáron eltűnt francia kisfiú maradványait