rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A forintot megviseli a görög válság - na és?


Magyarország

A forintot megviseli a görög válság - na és?

A magyar gazdaságnak is megnyugtató hír, hogy úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről Görögország távozása az eurózónából. A válság megoldása ezzel együtt még törékeny alapokon nyugszik, a kérdés, hogy a magyar eszközök és a forint mennyire vannak kitéve a “görög dráma” újabb és újabb fordulatainak.

A hétfő hajnalban, sokadjára megszületett megállapodással kapcsolatban egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Ahhoz, hogy érvénybe lépjen, azt még a görög parlamentnek el is kell fogadni, amihez politikai elemzők szerint görög részről újabb kormányátalakításra is szükség lehet. A kiszámíthatatlanságnak tehát még “szezonja van” a piacokon, ez pedig gyakran a forintot is megviseli, de vajon meg kell ijedni például a 315 forintos euró árfolyamtól? Piaci elemzőkkel beszélgetve arra jutottunk, hogy nincs ok a pánikra.

Természetesen egy 340 frointos euróárfolyamot már az MNB sem hagyna szó nélkül, de amíg nincs nagyobb piaci pánik, a forint és magyar eszközök piaci átértékelődése nem rendíti meg a magyar gazdaságot annyira, mint mondjuk 5 évvel ezelőtt, amikor a görögök szintén közel álltak a csődhöz.

Kissé ront a képen, hogy a Moody’s hitelminősítő péntek este éppen a görög válsággal indokolva elhalasztotta a Magyarországra vonatkozó minősítését, pedig az ezzel kapcsolatos korábbi optimizmus szinte kézzel fogható volt a forint piacán (pénteken az egész napi erősödés nem csak a görögök új javaslatainak szólt, a remélt felminősítéssel kapcsolatos a várakozások is táplálták).
Varga Mihány nemzetgazdasági miniszter a Figyelőnek adott interjúban azt mondta, hogy az esetleges görög csőd annyira nem érintené Magyarországot, de a forint és az állampapírpiacon valóban előfordulhat árfolyam-ingadozás, ezt nehezebb kivédeni.

Sarkadi-Szabó Kornél, a Sharkvision.hu elemzője nem aggódik a forintért a görög válsággal összefüggésben, szerinte Magyarország külső piaci sérülékenysége jelentősen csökkent a 4-5 évvel ezelőtti helyzethez képest: kisebb a kitettség minden fronton. Ott van rögtön az óriási adósságtörlesztés, mind a vállalati mind a lakossági szférában, az államadósság is csökkenő pályára állt. Akülföldi finanszírozásnak is kisebb a szerepe, az állampapírok finanszírozásának növekvő része került át a lakossághoz. Amíg egy forintgyengülés nem lövi túl a jegybank közép távú inflációs céljait, nem valószínű, hogy bármit is lépne egy nagyobb kilengésnél.

Az adósság összetétele

A központi alrendszer adóssága több mint 24 ezer milliárd forint, ebből több mint 8500 milliárd devizaadósság , a forintban fennálló adósság pedig több mint 15 300 milliárd az ÁKK összesítése szerint. Arányosan az adósság szerkezete 43 százalék forintkötvény, 3 százalék forint hitel, 18 százalék forint kincstárjegy, 27 százalék deviza állampapír, 9 százalék devizahitel.

Forrás: www.akk.hu

Ha azonban jön egy újabb nagy reálgazdasági lassulás és visszaesik az amúgy is gyenge beruházási bizalom Európában, vagy például valakinek finanszíroznia kell a periféria tagországok újabb vagy megújuló pénzügyi nehézségeit, az a vezető európai gazdaságok teljesítményén is meglátszana, és csökkenthetné például az európai uniós források bőkezűségét is. Ebben a helyzetben egy olyan kicsi, nyitott gazdaság, mint Magyarország sem tudná elkerülni a negatív reálgazdasági hatásokat – mondta Sarkadi-Szabó Kornél.

Van tér a gyengülés előtt

Daróczi Andor, az MKB Alapkezelő befektetési igazgatója is úgy látja, hogy a mostani helyzetben a reálgazdasági kockázat csekély, Magyarországnak és Görögországnak alig van kitettsége egymás felé, az üzleti kapcsolatok sem jelentősek. A pénzpiaci hatások ennél markánsabbak, csakhogy a devizahitelek forintosításával az euró árfolyamának a magyar gazdaságra gyakorolt hatása drámaian csökkent. A szakértő emlékeztet arra, hogy az alapvetően exportra épülő magyar gazdaságban a gyengébb devizának infláció- és GDP növelő hatása van (a gyengébb forint versenyképesebbé teszi a kivitelt a külpiacokon, az infláció pedig alacsony, így van tér az emelkedésre).

Daróczi Andor szerint ehhez a jegybank monetáris politikája is tud alkalmazkodni. A devizahitelek forintosítása után a jegybank némiképp toleránsabb lehet az árfolyam gyengülésével kapcsolatban.

A képlet egyszerű: ha túlságosan erősödne a forint a külkereskedelmi többlet, a folyó fizetési mérleg többlet vagy a feltörekvő piacokra áramló tőke miatt, akkor a jegybank könnyedén tovább csökkentheti a már amúgy is rekordalacsony alapkamatot, ami a hitelezést, így a gazdasági növekedést élénkíti.

Az MNB ráadásul több mint egy éve kedvezményes kamatcsere-tendereket is tart – emlékeztet a szakértő -, ezzel még több biztosítékot ad a bankoknak, ha azok államkötvényeket vásárolnak. Az alapkamathoz képest magasabb kamatozású állampapírok megvásárlása mellé tehát egy kamatcsere ügyletet kínál az MNB, amivel az esetleges hozamemelkedés kockázatát magára vállalja, vagyis az a jegybank mérlegében jelentkezne.

Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója erről korábban azt mondta, hogy egy forintgyengülés esetén azt, amit a hozamemelkedés miatt elveszít a jegybank, a devizatartalék átértékelődésén visszanyeri (az MNB devizatartaléka most 34 760 milliárd euró).

A forint előtt tehát bőven van tér a gyengülésre, mondta Daróczi Andor, aki a következő 2-3 évben nem számít kamatemelésre. A gazdasági növekedés élénkítése komoly prioritás, a fogyasztás még nem növekszik jelentősen, a munkanélkülsiéget pedig még bőven lehetne csökkenteni. A szakértő rövid távon csak abban az esetben számít kamatemelésre, ha az infláció elszabadul vagy a forint euróval szembeni árfolyama drasztikusan, például a 340-es szintig gyengül. A magyar gazdaság teljesítménye ezzel együtt folyamatosan javul a KSH adatai szerint: a GDP az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt, júniusban 0,6 százalék volt az infláció, a munkanélküliség pedig 8 százalék alatt (igaz, a közmunkásokkal együtt).

A hitelminősítők hálójában

Ezért is különösen időszerűnek érzik az elemzők, hogy a nagy hitelminősítők végre lépjenek, hiszen Magyarország még mindig befektetésre nem ajánlott kategóriában van mind a három nagy hitelminősítőnél. Daróczi Andor szerint a magyar hozamgörbe a román alatt van, miközben Románia besorolása jobb. Vagy ott van Lengyelország, amelynek több fokozattal magasabb a besorolása, miközben 3 éves futamidőig a magyar papírok árazása jobb a piacon.

Összességében a makroadatok és a piaci árazások alapján a befektetők már most is befektetésre ajánlott kategóriában kezelik a magyar eszközöket, mondta a befektetési igazgató. Ha azonban ennek a hitelminősítőknél is nyoma lenne, az megnyitná ezt a piacot sok európai kontitnentális nyugdíjalap és biztosító előtt is, amelyeknél előírás, hogy csak befektetésre ajánlott eszközöket vásárolhatnak. A felminősítéssel tehát kinyílna egy új piac, és még könnyebb lenne az államadósság finanszírozása.