Húsz évvel a srebrenicai vérfürdő után még mindig 100 ezer bosnyák él menekültként saját hazájában. 1995-ben a szerb szabadcsapatok offenzívája elől
HIRDETÉSHúsz évvel a srebrenicai vérfürdő után még mindig 100 ezer bosnyák él menekültként saját hazájában. 1995-ben a szerb szabadcsapatok offenzívája elől tömegek menekültek a bosnyák hadsereg ellenőrzése alatt álló területekre. Srebrenica 9 ezres lakossága 42 ezerre duzzadt.
Az embertelen állapotok miatt az ENSZ hat biztonságos körzetet jelölt ki, ahol menekülttáborokat épített. Ilyen falu Jezevac is, ahol 70 család él.
- Elmenekültem. Halottam a sortüzeket, majd holttestek mellett botorkáltam. Ettem a mogyoróbokor levelét, hogy túléljem a gyermekeimmel – sírta egy asszony.
Az 52 éves Suhra Mustafic tágabb családja 41 férfitagját mészárolták le a délszláv háborúban. Most fivérét gyászolja a potocari emlékhelyen. Betegségekkel bajlódik. A havi 150 eurós háborús özvegyi nyugdíjának fele orvosra, gyógyszerekre megy el. A maradékból tengődik hat gyermekével, akik vele élnek. Jövőjük kilátástalan.
- Nincs munkájuk. Ha lenne, sokkal könnyebb lehetne az életünk. De nincs. Egyikük sem házasodott meg. Nem akartak, de úgysem lenne miből esküvőt tartani – panaszolta Suhra.
Az apró, eldugott falutól csupán félórányira fekszik a 160 ezer lakosú Tuzla, Bosznia második legnagyobb városa. Ez teljesen más világ. A kormány kevésbé aggódik a Jezevacban hátrahagyottakért, mint az átmenetinek szánt tábor-falu pszichológusa Branka Antic.
- Az itt élők személyiségét nem csupán a háború rémségeinek emléke rombolja, hanem az is, hogy azóta sem volt esélyük kibontakoztatni képességeiket. Munka, munkahely hiányában nem teremthettek saját egzisztenciát, otthont, önálló, méltó életet.
A háború egymillió embert tett földönfutóvá saját hazájában és további egymillióan menekültek külföldre. A hazatérés nem csupán az egykori otthon megsemmisülése miatt kizárt. Legtöbbük számára attól függetlenül is elképzelhetetlen.
- Soha többé nem akarok hazamenni. Az a ház halott, abban a házban két testvéremet ölték meg – mondta el Safija Ibrahimovic.
Ugyanakkor vannak, akik hazatérnének, de mégsem tudják megtenni.
Erről beszél az Euronews tudósítója, Laurence Alexandrowicz is amikor elmondja; a háború alatt elhagyott házakba bárki beköltözhetett és elméletileg jogot szerezhetett annak elbirtoklására. A harcok befejezése után az eredeti tulajdonosoknak csupán három hetük volt, hogy jelentkezzenek ingatlanukért. Ez az oka annak, hogy sokan a mai napig képtelenek voltak visszaszerezni egykori házukat, lakásukat.