Húsz éve történt a srebrenicai mészárlás. Több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak le a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével
HIRDETÉSHúsz éve történt a srebrenicai mészárlás. Több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak le a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével, miután 1995. július 11-én elfoglalták az ENSZ-erők által védett, „biztonságos területté” nyilvánított várost.
A szerbek és a kéksisakosok alkujának része volt, hogy a civil lakosság sértetlenül távozhat, de a foglyok közül kiválogatták a férfiakat és a fiúkat, majd a következő napokban lemészárolták őket.
A holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén eddig több mint 50 tömegsírt tártak fel.
Tarik Samarah bosnyák fotográfus szemtanúnak tartja magát.
- Az 1992 és 1995 között tartó háború idején az ostrom alatt álló Szarajevóban éltem, utána mentem csak Kelet-Boszniába. Szarajevóban naponta láttam, amint civileket ölnek meg, de nem voltam felkészülve arra a látványra, ami a kelet-boszniai erdőkben fogadott. Emberi maradványok hevertek mindenfelé, amelyeket a vadállatok hurcoltak szerteszét. Úgy éreztem, nem maradhatok puszta megfigyelő, mert aki egy ilyen bűntett szemtanúja, annak kötelessége informálni a többieket – mondta a fotóművész.
Tarik Samarah fekete-fehér fényképei a túlélőkkel készített videofelvételek kíséretében a szarajevói 7/11/95 Galéria állandó kiállításán láthatóak. Samarah azokat is megörökítette, akik úgy élték túl a mészárlást, hogy a hullák alatt elrejtőzve halottnak tettették magukat.
A tömegsírok feltárását és az emberi maradványok azonosításának fájdalmas folyamatát is végigkísérte a fotográfus.
A világ minden tájáról érkeznek ide látogatók, hogy megértsék, mi is történt Srebrenicában két évtizeddel ezelőtt.
- Állandóan az jár a fejemben, hogy hol volt ekkor a világ másik része? Szégyellem kimondani, de annak ellenére, hogy jogász vagyok, elég értelmes ember, nem tudok eleget erről ahhoz, hogy megpróbáljak válaszolni erre a kérdésre – mondta Steven Rioff, aki az Egyesült Államokból érkezett.
A kiállítás arra emlékeztet, hogy sosem tudhatjuk, mikor ismétli meg önmagát a történelem. A srebrenicai vérengzés csupán 20 évvel ezelőtt történt Európában, egy olyan területen, amelyet 1993-ban biztonságosnak nyilvánított az ENSZ, ahol az ott állomásozó 400 holland békefenntartó semmit sem tudott tenni.
Újabban az Iszlám Állam és a Boko Haram rémtetteivel vannak tele az újságok.
- Nagyon fontosak ezek a megemlékezések, hogy megakadályozzuk az ismétlődést. Dánia is részt vett a második világháborúban. Az kérdezik nálunk a fiatalok, miért kell ezekről a régi dolgokról tanulnunk? Szerintem nagyon fontos, hogy az ifjúság tudja, mi történt, mert újra megtörténhet, most is éppen ez történik. Tudnunk kell ezekről, hogy ne ismétlődjenek meg – mondta egy dán látogató, Helle Wagner.
Tarik Samarah 1965-ben született Zagrábban. A Srebrenica – népirtás Európa szívében című projekthez éveken át gyűjtötte az anyagot. A szarajevói galéria, amely három éve nyílt meg, több ezer látogatót vonz évente.
- A 7/11/95 Galéria az első olyan kiállítótér, amely Srebrenicának állít emléket, az én munkám eredményeként jött létre. Azok a fiatalok, akik ellátogatnak ide, sokat tanulhatnak itt – mondta a fotográfus.
A több mint 8000 ember lemészárlását a hágai Nemzetközi Törvényszék 2007-ben népirtásnak minősítette.
Oroszország azonban a minap megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács genocídiumnak nevezze a srebrenicai mészárlást. Moszkva ezzel a szavazást ellenző szerbeket segítette ki az ENSZ-ben.
A boszniai háborúban összesen százezer ember halt meg.