NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Kiknek tartozik Görögország?

Kiknek tartozik Görögország?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Nem lehet átstrukturálni a görög adósságot, amivel az Európai Központi Banknak tartozik, mert azzal gyakorlatilag az EKB finanszírozná a kormány

HIRDETÉS

Nem lehet átstrukturálni a görög adósságot, amivel az Európai Központi Banknak tartozik, mert azzal gyakorlatilag az EKB finanszírozná a kormány működését, amit viszont tiltanak az EU szabályai – mondta a bank kormányzótestületének tagja, Christian Noyer.

Évekig tartó túlköltekezés után Görögország 2010-ben került olyan helyzetbe, hogy a nemzetközi közösség segítségét kérte. A hitelekért cserébe megszorítások jöttek és munkanélküliség. Az adósságot azonban nem sikerült csökkenteni, így Görögország adóssága mára eléri a 320 milliárd eurót.

A legtöbb pénzt az eurózóna országai és bankjai adták kölcsön. Németországnak több mint 68 milliárd euróval tartozik. A második legnagyobb hitelezője Franciaország, (43,8 milliárd euró), majd Olaszország (38,4 milliárd euró) és Spanyolország (25 milliárd euró) következik. Az IMF csak az ötödik a sorban a maga 21,4 milliárd eurójával, az Európai Központi Banknak ennél is kevesebbel, 18,1 milliárd euróval tartozik.

Panajotisz Petrakisz közgazdász szerint, ha lesz megállapodás, az ország nyer 3 évet, hogy stabilizálja a helyzetet, elkezdje törleszteni a hiteleit, a Görögországban maradt vállalatok pedig lehetőséget kapnak a növekedésre és a gazdaság élénkítésére.

Athén legutóbb tavaly augusztusban kapott pénzt. Júniusig rendesen törlesztette hitelét, ám mivel június 30-án már nem utalt, az IMF-nél 1,5 milliárd eurós hátralékba került.

Júliusban és augusztusban pedig újabb euró milliárdokat kellene átutalnia az IMF-nek, az EKB-nak és a lejáró kincstárjegyek után is.

Ha Görögország nem fizet, csődbe mehet, viszont csak újabb hitelekből tudja törleszteni az eddigi kölcsönöket. Újabb hitelt pedig csak szigorú reformok árán kaphat.

De mi okozta a jelen válságot. A probléma az euróövezethez való csatlakozásig nyúlik vissza. Az állam gyakorlatilag elkezdte szórni a pénzt. A közalkalmazottak bére 1999 és 2007 között 50 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint bármelyik másik eurózónás országban. A 2004-es athéni olimpia megrendezésére hatalmas adósságba verte magát a kormány.

A túlköltekezés miatt a költségvetési hiány kontrollálása kicsúszott a kormány kezéből.

A 2008-as pénzügyi válság nyomán a hitelfelvétel költségei oly mértében megugrott, hogy a bajban lévő országot ezt már nem tudták fedezni. Az emberek és az állam adóssága az egekbe szökött. Az adósságcsapdában vergődő országok a nemzetközi szervezetek, mint az IMF vagy az EKB segítségére szorultak. Ám az újabb hiteleknek nagy ára volt, főleg a közemberek számára. Tömeges elbocsátások, munkanélküliség, megszorítások.

Görögország járt a legrosszabbul. Elemzők, és a jelenleg kormány szerint az előző kormányok rosszul gazdálkodtak, nem vezették be a szükséges reformokat, és ugyan tavaly év vége felé fény villant az alagút végén, ez mára elhalványult. Görögország GDP arányos államadóssága az Eurostat szerint a legnagyobb Európában a maga 174 százalékával.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Súlyos mínuszokból pár év alatt az élvonalba került a görög gazdaság

A görögök az ortodox húsvétra készülnek

Az athéni kormány munkájáról is ítéletet mondhatnak a görögök a regionális választásokon