Iráni atom: a felfüggesztett uniós szankciók hétfőig nem lépnek életbe

HIRDETÉS

Az Iránt sújtó uniós szankciók felfüggesztését Brüsszel hétfőig biztosan nem vonja vissza annak ellenére, hogy megállapodás az iráni atomprogramról még mindig nincs.

A tárgyalások – lassan két héttel a végsőnek mondott határidő után – folytatódnak Bécsben. A legújabb céldátum július 13., vagyis jövő hétfő.

Az iráni külügyminiszter a tárgyalások szünetében csak annyit mondott, hogy ha megállapodás még nincs is, előrelépés, az van, úgyhogy nem állnak fel a tárgyalóasztal mellől szombaton és vasárnap sem. Mohammad Dzsavad Zarif egy korábbi nyilatkozatában arra panaszkodott, hogy az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína) és a házigazda brüsszeli diplomácia gyakran változtatja álláspontját menet közben, és számos kérdésben ők maguk sem értenek egyet.

Elemzők szerint minél inkább elhúzódnak a tárgyalások most, a finisben, annál nehezebben születik majd megállapodás, amit amúgy már több mint 10 éve nem sikerül tető alá hozni. Az amerikai diplomácia vezetője, John Kerry szerint a nagyhatalmaknak nincs okuk a sietségre: olyan megállapodást akarnak kötni Teheránnal, amely kiállja az idő próbáját.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov a minap arról számolt be, hogy egy perdöntő, összesen három fontos kérdésen megy még mindig a vita. A francia külügyminiszter szerint ennél több, szám szerint nyolc vitás kérdés van még mindig terítéken Bécsben.

Úgy tudni, hogy az a bizonyos perdöntő kérdés Irán katonai létesítményeinek nemzetközi ellenőrzése. A Hatok ezt belefoglalnák az atomprogram felügyeletébe. Teherán viszont hallani sem akar erről még a gazdasági szankciók egyre keményebb szorításában sem.

Pár héttel ezelőtt, április elején, amikor tető alá hozták az előzetes megállapodást Genfben, az iráni diplomácia és a Hatok a büntetőintézkedések feloldásának menetén is összetűztek. Teherán azonnal és végleg akar megszabadulni az iráni gazdaságot gúzsba kötő szankcióktól, míg a nagyhatalmak óvatosan, vagyis egyrészt fokozatosan, másrészt ideiglenesen vonnák vissza intézkedéseiket.

Az amerikai kongresszus szerint egyébként még ez is túl kockázatos. A washingtoni törvényhozás republikánus többsége nem támogat semmiféle megállapodást, és jó előre jelezte, hogy ha meglesz is, csak addig marad érvényben, amíg Barack Obama az elnök.

Ha Teheránnak és a Hatoknak sikerült volna egyezségre jutniuk a veszélyesnek ítélt iráni atomprogram korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről július 10-ig, az amerikai törvényhozás gyorsított, vagyis 30 napos eljárásban tárgyalhatta volna. Így, hogy a diplomaták ebből a határidőből is kicsúsztak, legalább 60 napig eltart majd, míg az amerikai képviselőház és a szenátus – a papírforma szerint – rábólint a dokumentumra. Csak ezután következhet az Iránt sújtó amerikai szankciók feloldása. (Az ENSZ büntetőintézkedéseiről értelemszerűen nem az amerikai kongresszus, hanem a világszervezet dönt.)