NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Görögország jövője 13 oldalban

Görögország jövője 13 oldalban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A görög vállalásokat egy 13 oldalas dokumentum részletezi

HIRDETÉS

Alig egy héttel azután, hogy a görögök hatvan százaléka népszavazáson mondott nemet a harmadik hitelcsomag-javaslat megszorításaira, a görög miniszterelnöknek új javaslatokat kell benyújtania a hitelezőknek. Ez 13 oldalas, és több pontban megismétli a népszavazás előtti tervezetet, amit az Európai Bizottság is elvárt.

Athén elméletileg 2018-ig újabb 53,5 milliárd eurónyi összeget kér az Európai Stabilitási Mechanizmus programtól, hogy abból fizesse vissza az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és más kölcsönzők felé esedékes törlesztéseit.

Viszonzásként Ciprasz például szorosabbra venné a nyugdíjasok nadrágszíját egy 13 milliárd eurós megtakarítás vállalásaként. A korkedvezményes és a részleges nyugdíjat megszüntetnék.

A következő évben fokozatosan emelnék a nyugdíjkorhatárt 67 évre. 62 évesen azok mehetnének nyugdíjba, akik 40 éven át fizették a járulékokat a jóléti rendszerbe. Ciprasz arra is kész, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat vezessék be 2020-ig.

Bár a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását kivezetik később, a mostani terv szerint előbb 4 százalékról 6 százalékra emelik.

Athén elfogadja, hogy véget vet az adókedvezményeknek a tehetősebb görög szigeteken, ahol a turizmus jelentős bevételi forrás, de megtartja a könnyítést az elzártabb, kisebb jövedelmű országrészekben.

Athén néhány kereskedelmi adónemet a jelenlegi szinten tartana. Így a gyógyszerekre, könyvekre és színházjegyekre kivetett 6 százalékos, illetve az alapvető élelmiszerek, energia- és víztarifák, valamint a szállodai díjak 13 százalékos adóját.

23 százalékra növelnék az éttermi és vendéglátási szolgáltatások és egyéb árucikkek forgalmi adóját.

A társasági adó 2 százalékról 28 százalékra ugorhat. Szándék lehet arra is, hogy a hajózási ágazat könnyítéseit kivezessék a rendszerből.

Újabb változás, hogy Ciprasz késznek tűnik a helyi repülőterek és kikötők privatizálására, köztük Szaloniki és az athéni Pireusz esetében is.

Az Euronews brüsszeli stúdiójában Vivien Pertusot, a Francia Külügyi Intézet elemzője a vendégünk

Fariba Mavaddat, Euronews:
Ciprasz miniszterelnök most sokkal többet ajánlott, mint amennyit a hitelezők kértek a népszavazás előtt. Miért?

Vivien Pertusot, elemző, Francia Külügyi Intézet: – Erre két magyarázat lehet. A pozitív interpretáció szerint Ciprasz felismerte, hogy a bizalmi tőkéje Európában teljesen eltűnt és így bizonyítja a jóakaratát. “Bízzatok bennem, ezúttal akár messzebbre is hajlandó vagyok menni és végrehajtom a reformokat.” A cinikus magyarázat pedig így szól: “A görögök 61 százaléka nemet mondott az európaiak által ajánlott programra. És mindaddig nemet fognak mondani, amíg az adósságkönnyítés nem kerül napirendre. Vagyis amíg nincs adósságkönnyítés, nem tudom elfogadtatni a görögökkel a tervet.”

Euronews: – Németországban van egyfajta gondolkodás, amely szerint Görögországnak reformokat kellene végrehajtania és betartani az eurózóna szabályait. Miközben Franciaországban azt mondják, rugalmasnak kellene lenni Görögországgal. Ön szerint ezek a nézőpontok hogyan befolyásolják a későbbi tárgyalásokat?

Vivien Pertusot, elemző, Francia Külügyi Intézet: – Máris látszik ennek az eredménye, hiszen a javaslatról, amelyet a görögök az asztalra tettek, már tárgyaltak az Európai Bizottsággal és Franciaországgal, vagyis nagyjából látható, hogy működőképes-e. A dolog pozitív oldala az, hogy Görögország így megértheti, hogyan tehet elfogadhatóvá egy javaslatot az európai héják számára is. Talán ez egy járható út. Ráadásul új fejlemény az, hogy egy ország nyíltan segít ilyen módon egy másik országnak kijutni a válságból. És ebben az esetben nyilvánvaló, hogy Franciaországra jut ez a szerep.

Euronews: – Ha Görögország megkapja az újabb 53 milliárd eurót, az csak 2018-ig lesz elég. Mi lesz utána?

Vivien Pertusot, elemző, Francia Külügyi Intézet: – Ez egy 53 milliárd eurós kérdés. Valójában amit Ciprasz kér, az csak a hiteltörlesztésre elég. Miközben az ő számára ez a hitel mindig is fenntarthatatlan volt, amit újra kell tárgyalni. Ez egy dolog. Másrészt, jó lenne elérni ezt a megállapodást, de egyből jön a következő kérdés, hiszen pillanatnyilag nincs komoly párbeszéd erről Görögországban, hogy hogyan alakítsák át a gazdaságot, hogy mit tudnának termelni, hogyan tudnának befektetőket vonzani. És hogy hogyan tudnák átalakítani az országban a bürokráciát, hogyan tehetnék hatékonnyá az állami szervezeteket, az adók beszedését. Minden, amit európai szinten tehetünk, az rövid távra szól.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Súlyos mínuszokból pár év alatt az élvonalba került a görög gazdaság

Görögország: a választási vereség után lemond Alekszisz Ciprasz

Újra választanak hétvégén a görögök