rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Irányt váltott a menekülthullám?


Világ

Irányt váltott a menekülthullám?

Idén már nem Olaszországba, hanem Görögországba érkezett a legtöbb tengerre szálló menekült. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint az első fél évben 68 ezer menekült ért partot Görögországban, míg Olaszországban ötszázzal kevesebben.

Persze azt, hogy valójában hányan vágnak neki a tengernek a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Afrikában, senki sem tudja, de ha az olasz partoknál kisegített heti több ezer embert vesszük alapul, nagyon valószínű, hogy fél éves intervallumban az 500-as külnbség hibahatáron belüli.

Ha valóban igaz, hogy a görög partok idén nagyobb nyomás alá kerültek, több okból is fakadhat. Egyrészt lehet attól, mondja az ENSZ-jelentés, hogy megépült a védvonal – Bulgáriában is – a török határon. Így aztán a menekülők kénytelenek a veszélyes tengeri utat választani.

Január óta összesen 136.840 menekült szelte át a tengert Európa felé. Ez csaknem duplája a tavalyi első félév adatának (74.850).

A Menekültügyi Főbiztosság első féléves jelentéséből kiderül az is, hogy az Európai Unió sokat és joggal ostorozott földközi-tengeri mentőexpedícióját, a Tritont mostanra sikerült életre kelteni. Brüsszel ugyanis háromszorosára emelte a program költségvetését azután, hogy embercsempészek egy kivénhedt teherhajója felborult április közepén nem messze Lampedusától. A lezárt raktérben majdnem – egyesek szerint több mint – 800 ember fulladt meg.

Mióta az uniós misszió majdnem annyi pénzből gazdálkodik, mint a korábbi, olasz Mare Nostrum, sokkal kevesebb menekült hal meg Európa déli partvonalán, mint korábban.

Az első negyedévben 1787 menekült halt meg vagy tűnt el a tengeren. Az azóta eltelt két hónapban összesen 80-an vesztek oda.



Grafikon: sikeres átkelés, illetve halálozás a görög és az olasz partoknál 2015. első fél évében


1. Tengeri menekültek Olaszországban és Görögországban 2015. első fél évében

2. A tengeren eltűnt menekültek száma drasztikusan csökkent, miután az Európai Unió megháromszorozta Triton missziójának költségvetését áprilisban.

Forrás: UNHCR



Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint a visszaesés lelkesítő, és azt mutatja, hogy egy jó stratégia kellő erőforrással megtámasztva milyen sok életet menthet meg. António Guterres ugyanakkor éberségre intett mondván, továbbra is nagyon sokan kelnek útra, vagyis változatlanul emberek ezreit fenyegeti életveszély a tengereken.

Olaszország éveken át hasztalanul kérlelte Brüsszelt, hogy nyújtson támogatást az ország déli partvonalán kialakult tarthatatlan menekült-helyzetben mondván, hogy a probléma nemcsak Olaszországé, hanem egész Európáé. Végül tavaly novemberben az olasz kormány ezt megelégelte, és felfüggesztette havi 9.3 millió euróval működő, Mare Nostrum nevű mentőexpedícióját. A helyébe állított uniós Triton az áprilisi katasztrófa előtt 1.5 – 2.9 millió euróból gazdálkodott.

A Tritonnak saját flottája nincs – a konkrét feladatokat a külső uniós határokat védő Frontex, illetve a tagállamok önkéntes alapon felajánlott hajói végzik.

A brit belügyminisztérium fogalmazta meg annak idején az európai tárcavezetők félelmét, hogy tudniillik a Mare Nostrum, vagyis a hosszú éveken át eredményesen működő olasz mentőprogram már önmagában is bátorítja az induláson vaciláló menekülteket.

Csakhogy a helyzet az, hogy a számok mást mutatnak. Róma hiába állította le a Mare Nostrumot, a menekültek áradata nemhogy fogyatkozna, egyre csak dagad.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az áprilisi, elrettentő halálozási statisztika kellett ahhoz, hogy az Európai Unió megmozduljon: egyetlen hónap alatt 1308 menekült fulladt tengerbe. Közülük majdnem 1200 ember összesen két hajószerencsétlenség áldozata volt.

Mit változtathat ezen a helyzeten, ha Athén kilép az eurózónából?

Miután Görögország minden határidőn túl sem volt képes megállapodni hitelezőivel, így aztán az IMF-törlesztőrészlet egyszer már halasztott fizetési határidejét sem volt képes tartani, könnyen lehet, hogy kikerül az eurózónából. Az, hogy kiteszik vagy kilép, olyasfajta megállapodás tárgya lesz, amilyet munkáltatók szoktak kötni alkalmazottaikkal, mielőtt bejelentik, hogy közös megegyezéssel válnak el útjaik.

Ha így lesz, a tengeren érkező menekültek újból Olaszországra és Spanyolországra zúdulnak majd. Ezt mondja Andreia Ghimis, aki az Európai Politikai Központ elemzője.

“Az ENSZ adatai szerint a menekültek 90 százalékának Görögország csak tranzitország, vagyis letelepedésre nem éppen vonzó lehetőség. Ha kikerül az eurózónából, még kevésbé lesz az” – mondja a kutató, aki úgy látja, ha Athén már nem lesz tagja az eurócsoportnak, számolni kell a görögök nyugatra vándorlásával is. Ez pedig az Unión belüli szabad munkaerőáramlásról folyó vitát és az amúgy is erősödő populista retorikát gerjeszti majd, utóbbi célkeresztjében a “szociális bevándorlással”.

Marc Pierini, a Carnegie Europe vendégprofesszora szerint kétségtelen, hogy ha további megszorítások jönnek Görögországban, azok rossz hatással lesznek a közkiadásokra, így a menekültek ellátására fordítható keretre is. Úgyhogy a helyzet a mostaninál is szorítóbbá válhat – magyarázza a professzor -, amennyiben Szíriából egyre többen menekülnek majd a polgárháború elől Görögországba, ahol viszont egyre kevesebb menekültet fogadnak majd.

Arra kérdésre, hogy vajon Athén felhasználhatja-e bármire az új ENSZ-adatokat a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, Andreia Ghimis, az Európai Politikai Központ elemzője azt mondja, hogy a hitelválság és a menekültválság két külön ügy. Arról nem is beszélve- teszi hozzá -, hogy Görögország az egyik leginkább támogatott uniós peremország, mármint a menekültügyi kiadásokat tekintve.

Egy biztos, a közel-keleti és afrikai tűzfészkekből Európa felé menekülő százezrek olyan mélyen forgatják meg az európai társadalmakat és a helyi, illetve az uniós politikai elitet is, hogy az ebből adódó problémákat már csak ideig-óráig tekinthetjük menekültkérdésnek.