NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Minden, amit tudni kell a görög népszavazásról

Minden, amit tudni kell a görög népszavazásról
Írta: Attila Magyar
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hosszú évekre nyúlik vissza Görögország és a nemzetközi hitelezők hol jó, hol kevésbé jó viszonya. Az elmúlt hónapokban egyértelműen ez a kapcsolat

HIRDETÉS

Hosszú évekre nyúlik vissza Görögország és a nemzetközi hitelezők hol jó, hol kevésbé jó viszonya. Az elmúlt hónapokban egyértelműen ez a kapcsolat uralta a nemzetközi sajtót. Mostanában inkább feszült hangulatú párbeszédet folytattak egymással a felek. A médiában nem véletlenül hozták össze a “görög” és a “tragédia” szavakat.

Az athéni kormány szerint ahhoz, hogy a drámai végkifejletet elkerülje Görögország, népszavazásra van szükség. De miről dönthetnek most a görögök?

Mi áll a döntés hátterében?

Általános megdöbbenést keltett Brüsszelben, amikor Alekszisz Ciprasz bejelentette a népszavazást. Athén álláspontja szerint a görög lakosságnak kell rábólintania a reformokra, és nekik kell eldönteniük, hogy a kormány teljesítse-e a hitelezők feltételeit egy újabb mentőcsomagért cserébe.

A baloldali politikusok szerint nem szabad elfogadni a tervezetet, és a görög népnek ki kell állnia a “nem” mellett.

Tudják-e a görögök, hogy pontosan miről szavaznak?

Nyilván azok, akiknek közgazdasági diploma van a kezükben, tisztában vannak a makroökonómiai számokkal, és tudják, hogy miket kér az országtól az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap. A többség azonban – vélhetően – keveset tud a részletekről.

A vasárnapi népszavazáson a következő kérdésre kell majd válaszolni:

Greek voters will not know precisely what they are voting on in the #Greferendum. https://t.co/Ln7pYikL5t#Greecepic.twitter.com/J4cvXfBfGN

— EUobserver (@euobs) 30 Juin 2015

“Ön szerint az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által az eurócsoport 2015. június 25-i ülésén javasolt, két dokumentumból álló egyezség, amely a végleges megállapodást jelentené, elfogadható? Az első dokumentum címe: A jelenlegi program befejezéséről, és az azt követő időszakról szóló reformok. A második dokumentum címe: Előzetes adósságfenntarthatósági elemzés.”

Ugye milyen egyszerű erre válaszolni?

Greek referendum ballot question would be clearer is it was phrased as: Do you want to leave the EU? Vote: Yes if No And: No if Yes

— Jonathan Haynes (@JonathanHaynes) 29 Juin 2015

Mit jelent az igen, és mit a nem?

Amennyiben a görög lakosság nemmel szavaz, sok minden történhet. A dolgok hátterébe azonban csak kevesen látnak be. Elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ez azonban újabb hatalmas kihívás elé állítaná Alekszisz Cipraszt.

Abban az esetben viszont, ha az igenek győznek, fordulat jöhet Görögországban. Hétfő esti televíziós beszédében utalt arra a kormányfő, hogy lemond, ha ez történik.

A mostani eseményekre sokan úgy tekintenek, hogy az athéni vezetés mindössze sakkozik, és várja, mit lépnek a hitelezők. Van aki történtelmi párhuzamot von Jorgosz Papandreu egykori kormányával. 2011-ben az akkori miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást tartanának az uniós mentőcsomagról szóló megállapodásról és Görögország eurózónabeli tagságáról. Végül visszakozott, néhány nappal később pedig bizalmi szavazást tartottak az athéni parlamentben, melyet megnyert ugyan Papandreu, de csak ellenzéki szavazatokkal. Ezt követően viszont lemondott, és nagykoalíciós kormány alakult.

Hogy került ilyen helyzetbe Görögország?

Görögországban 2001. január 1-e óta lehet euróval fizetni. Az athéni vezetést már évek óta amiatt kritizálják, hogy nem tartotta be az eurózónához való csatlakozás alapfeltételeit.

Az athéni kormány 2010-ben 110 milliárd eurós segélycsomagot kapott a trojkától, az összeg később 240 milliárdra emelkedett. A legfőbb feltétel az volt, hogy Görögországnak kemény megszorításokat kell bevezetnie. Ez azonban komoly hatással volt a gazdaságra, ráadásul a munkanélküliségi ráta is növekedett, jelenleg 25 százalék körüli.

Az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza azzal nyerte meg a 2015 januári választásokat, hogy ígéretet tett, hogy véget vet a megszorításoknak.

Miért pont most történik mindez?

A görög mentőcsomag időbeli hatálya június 30-án, éjfélkor jár le. Athén jelezte, hogy nem fizeti ki a Nemzetközi Valutaalapnak járó 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet.

Mit okozna a Grexit?

Görögország eurózónából való kilépése, vagyis a Grexit nagy valószínűséggel pénzügyi válságot okozna az országban. A pénzcsapokat az IMF és Brüsszel elzárná, ráadásul szinte biztos, hogy visszatérne a 2001-ben megszűnt valuta, a görög drachma, az életszínvonal pedig csökkenne.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Küszködik a német gazdaság

Az éghajlatváltozás felpörgetheti az inflációt

Bányákat kell nyitni Európában ahhoz, hogy a kontinens ne függjön Kínától a ritkaföldfémek terén