NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Görögország és az unió: szakítópróba

Görögország és az unió: szakítópróba
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Brüsszeli stúdiónkban Efi Koutsokosta köszönti Önöket! Különkiadásunkban a görög válságról lesz szó, amely új szintre jutott a hétvégén. Órákon

HIRDETÉS

Brüsszeli stúdiónkban Efi Koutsokosta köszönti Önöket! Különkiadásunkban a görög válságról lesz szó, amely új szintre jutott a hétvégén.

Órákon belül lejár az eddigi segélycsomag, a bankok zárva vannak, Görögországban pedig népszavazást tartanak vasárnap a hitelezők gazdasági javaslatáról, amelyet a kormány egyszerűen ultimátumak nevez.

Az európai intézmények szerint a referendum tétje valójában az ország eurózónabeli tagsága. Az Euronews athéni tudósítója, Sztamatisz Giannisz a kormány infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszterét kérdezte a történtekről és a következő napokról.

Az Euronews Krisztosz Szpircisszel, Görögország közlekedési miniszterével együtt próbálta elemezni az ország gazdaságában kialakult helyzetet.

Sztamatisz Giannisz, Euronews: – Miniszter úr, köszönöm, hogy a rendelkezásünkre áll. Az ország modernkori történelmében most először fordul elő, hogy a bankokat bezárják. Ki lehet a hibás mindezért? Az ország hitelezői vagy a kormány?

Krisztosz Szpircisz, görög közlekedési miniszter: – Az Európai Központi Bank az, amit okolni lehet. Hiszen a vészhelyzeti likviditási támogatás keretén nem emeltek, hanem a pénteki szinten tartják azt. Én személy szerint nem hiszek abban, hogy az EKB túllépett volna saját intézményi hatáskörén, és belekeveredett volna egy politikai játszmába csak azért, hogy befolyásolja a vasárnapi választások kiementelét.

Euronews: *Ön lát bármekkora esélyt is a hitelezőkkel folytatott tárgyalások továbbvitelére, vagy tényleg itt a vége?

Krisztosz Szpircisz, görög közlekedési miniszter: – Én úgy látom, hogy a tárgyalások sosem álltak meg. A miniszterelnök és a görög delegáció elhagyta Brüsszelt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy nyelvet beszélnek. Ez akkor történt, amikor már fél éve folyamatosan egyeztettek, és a hitelezők, név szerint az Európai Bizottság hirtelen új ajánlatokkal állt elő – ahhoz képest, amiről eddig tárgyaltak. Az sem elfogadható, hogy az európai hitelezők és az IMF nem hajlandó magára vállalni a felelősséget a hibák miatt. Azok miatt a hibák miatt, amiket ez idő alatt mindannyian elkövettek, egy olyan program erőltetésével, amely eleve kudarcra volt ítélve. A hitelezőknek is el kell ismeriük, hogy igen, ők is felelősek, és olyan ajánlattal kellene előállniuk, amely még megállíthatja ezt a lejtmenetet.

Euronews: – A kormány referendumot írt ki erre a vasárnapra. Sok ember érzi úgy, hogy a valódi kérdés, a valódi tét az euróra mint valutára mondott igen vagy nem, nem pedig az Európai Unióban való maradás vagy kilépés. Ön ezt hogy látja?

Krisztosz Szpircisz, görög közlekedési miniszter: – Az európai civilizációban, amit nekünk, görögöknek meg kell védenünk, amit kötelesek vagyunk védelmezni, azt hiszem joggal érezzük úgy, hogy egyetlen európai országnak sem áll jogában megakadályozni, hogy éljünk demokratikus jogunkkal, hogy népszavazáson döntsünk egy bennünket érintő kérdésről. Ez nem választás kérdése, hanem alapvető jog, akár Görögországban, akár bármely más európai országban. Bárhogy is lesz, Görögország sem az eurozónát nem hagyja el, sem az Európai Uniót. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy újra német márkát nyomjanak, mint annak, hogy a görög drachma visszatérjen.
Euronews:
-Ha a kormány veszít a referendumon, szükség lehet általános választásokra, hogy látja?

Krisztosz Szpircisz, görög közlekedési miniszter: – Ha a kormány veszít ezen a népszavazáson, akkor új tárgyalási formákra lesz szükség. És amennyiben ezeknek az új tárgyalásoknak a kimenetele a kormány álláspontjához lesz közelebb, akkor elkerülhetők lesznek a választások. Ha nem, akkor az azt jelenti, hogy a kormány nem hajlandó új liberális politikát folytatni.

Vajon Görögország eurózóna tagságáról is dönt a hétvégi referendum? Mi lehet az eredmény hatása az Európai Unióra? Erről az Európai Politikai Tanulmányok Központjának elemzőjét kérdeztük Brüsszelben.

Efi Koutsokosta, Euronews: – A hitelprogram lejár kedden. Ezután miről dönthetnek a görögök a vasárnapi népszavazáson?

Janisz Emmanouilidisz, Európai Politikai Tanulmányok Központja: – Igen, ez összezavarhatja a görögöket és nincs is rá világos válasz. De az ügy nem a legutóbbi javaslatról szól. Az valószínűleg megváltozott volna, ha tartanak még egy eurócsoport ülést. Vagy akár már a szombati tárgyalás alatt módosulhatott volna. Tehát nem a javaslatokról van szó. Akár tetszik, akár nem, a tét az ország helye Európában és az eurózónában. Ez nem egy szép kérdés és a legtöbben nem számítottunk arra, hogy eljutunk erre a pontra. Most azonban azon a ponton vagyunk, amikor az igen vagy a nem az ország európai vagy Európán kívűli jövőjére vonatkozik.

Euronews: – Mi a tét Görögország és az eurózóna számára?

Janisz Emmanouilidisz, Európai Politikai Tanulmányok Központja: – Ha a dolgok nagyon rosszul sülnek el és olyasmi történik, amit én például elképzelhetetlennek tartanék, vagyis az, hogy kilépnek a valutaövezetből, nos ennek a következményei a görögökre és a jövőjükre nézve nagyon negatívak lennének. Gazdaságilag, pénzügyileg, politikailag is visszaesés lenne, de nem tartom kizártnak, hogy társadalmi feszültségek is előfordulnának. Talán nem azonnal, inkább középtávon. És annak a függvényében, hogy merre haladnak a folyamatok más tagországokban, az Európai Unióra is lehet hatása az ügynek. Ezt azonban most nem tudjuk megjósolni.

Euronews: – Van még mozgástér a tárgyalásokra vasárnap előtt?

Janisz Emmanouilidisz, Európai Politikai Tanulmányok Központja: – Szerintem a népszavazás előtt ez nagyon nehéz lenne. Alapvetően elfogyott a bizalom mindkét oldalon. A görögök és a partnereik nem bíznak egymásban és nem tudni, mit gondolnak a másikról. Tehát a népszavazás előtt nagyon csekély a kompromisszum esélye. Szerintem a referendum utáni időszakra kell koncentrálni, akkor ugyanis jóval nagyobb a mozgástér. A szavazás eredményétől függően mindenki tehet egy lépést hátra, és áttekintheti az álláspontját. A korábbi javaslat jó kiindulópont lehet, de túl kell rajta lépni.

HIRDETÉS

Köszönjük a figyelmüket és maradjanak velünk, hiszen továbbra is beszámolunk a legfrissebb hírekről Görögországgal kapcsolatban a következő napokban az Euronews-on.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Küszködik a német gazdaság

Az éghajlatváltozás felpörgetheti az inflációt

Bányákat kell nyitni Európában ahhoz, hogy a kontinens ne függjön Kínától a ritkaföldfémek terén