Július 1-én lép életbe a tüntetéseket korlátozó törvény Spanyolországban. A jogszabály szigorú feltételekhez köti, hogy hol és mikor szabad tüntetni
HIRDETÉSJúlius 1-én lép életbe a tüntetéseket korlátozó törvény Spanyolországban. A jogszabály szigorú feltételekhez köti, hogy hol és mikor szabad tüntetni. Azok, akik nem tartják be a törvényt, súlyos pénzbírságot kaphatnak.
Az ellenzők egyszerűen szájpecektörvénynek nevezik a szabályozást. Szerintük az alapjaiban sérti a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. A kritikusok úgy gondolják, hogy a Mariano Rajoy vezette spanyol kormány célja, hogy letörje a gazdasági válság miatti tiltakozásokat.
Az elmúlt hónapok eseményeit látva, a lakosság egyre kiábrándultabb. A júniusi helyhatósági választásokon a hagyományos jobb és baloldal rendkívül rosszul szerepelt. Madridban, 25 éven át tartó konzervatív uralom után, a megszorítás- és korrupcióellenes Podemos párt jelöltje, Manuela Carmena lett a polgármester. A főváros mellett több jelentős spanyol városban, így Valenciában, Barcelonában és Sevillában is ellenzéki siker született.
A megszorításellenes párt megerősödése nem véletlen, hiszen a gazdasági válság érzékenyen érintette Spanyolországot. A Rajoy-kormány intézkedései ellen százezrek tiltakoztak az elmúlt években. Üzletek mentek csődbe, családokat lakoltattak ki, hitelek dőltek be – mindezek a Podemos felemelkedéséhez vezettek.
A tüntetéseket korlátozó törvényről sokat vitáztak a madridi parlamentben. Bár a jogszabály sokat puhult az eredeti verzióhoz képest, sokan mégis úgy gondolják, hogy “Franco diktatúrája óta ez a legrosszabb dolog, ami Spanyolországgal történt.
A legvitatottabb pontok
Miért van szükség a változtatásra?
A jogszabály szövege szerint társadalmi változások zajlanak az országban, ezért fokozott biztonságra van szükség, mert az új tiltakozási formák veszélyeztetik a spanyol állampolgárok nyugalmát és biztonságát. Az ellenzők ezzel nem értenek egyet. Szerintük a tüntetések mindössze egy százalékánál van szükség rendőri beavatkozásra. A kormányzó Néppárt egyik jogalkotója az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy egyes csoportok kihasználják a rendszer hiányosságait, ezért kell változtatni a törvényen.
Pénzbírság a tüntetőknek
Akár 600 ezer eurós büntetés is jöhet
A fontosabb helyszíneken tartott – be nem jelentett – tüntetések szervezése sokba kerülhet. Ilyen lehet például az atomerőművek közelében vagy egy fontosabb közlekedési csomópontban tartott tiltakozó akció. A bírság itt akár a 600 ezer eurót is elérheti!
30 ezer euróba kerül, ha a parlament mellett tüntetnek
Amennyiben a demonstráció veszélyezteti a közbiztonságot, a bírság 30 ezer euró lehet. Ebbe a kategóriába a parlament vagy egy regionális önkormányzat mellett tartott tüntetés tartozik.
Súlyos bírságot kaphatnak azok, akik sport-, kulturális-, politikai- vagy vallási rendezvényen, a közrendet megzavaró módon viselkednek, engedély nélkül készítenek fényképet a rendőrökről, megakadályozzák a hatósági kilakoltatásokat vagy kábítószert fogyasztanak nyilvános helyen. A be nem jelentett tüntetések résztvevőit akár 600 eurós tüntetéssel is sújthatják.
Mi a terrorizmus fogalma
A jogszabály ellenzői attól tartanak, hogy a büntető törvénykönyv reformja odáig vezethet, hogyha valaki kritizálja a kormányt, aránytalan büntetést kap majd. Vannak olyan kritikus hangok, melyek szerint könnyen terrorizmussal vádolhatják meg azokat, akik nem tartják be a törvényt.
Bevándorlás
A jogszabály szövegében eredetileg az szerepelt, hogy a spanyol rendőrség visszaküldheti Marokkóba azokat a bevándorlókat, akik Ceutánál és Melillánál illegálisan lépték át a határt. Ezen végül változtattak, mert emberi jogi csoportok aggályosnak tartották a végrehajtást.
Hogy lehet betartani a törvényt
A spanyol kormány szerint a reformcsomag teljes mértékben demokratikus, a célja a szabadság és megfelelő életkörülmények biztosítása. Jorge Fernández Díaz belügyminiszter az ABC napilapban védte meg a jogszabályt.
A jogszabály teljes szövege itt olvasható.
A törvényt sokan kritizálták:
Egyebek mellett az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága, FIDH nemzetközi jogvédő szervezet , az Európa Tanács, a Human Rights Watch, az Amnesty International, a The New York Times és a Greenpeace:
Spain's new gag laws make a mockery of democracy. €600,000 in fines for hanging banners! http://t.co/xyeRzkMiropic.twitter.com/kaYSz8CuYS
— Greenpeace (@Greenpeace) abril 3, 2015