NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A NATO gyorsreagálású haderőt fejleszt és a keleti határszélre koncentrál

A NATO gyorsreagálású haderőt fejleszt és a keleti határszélre koncentrál
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A vadonatúj NATO gyorsreagálású egység első hadgyakorlata. A szövetség négy nap alatt 2100 katonát és 200 harci járművet mozgóított Lengyelországba

HIRDETÉS

A vadonatúj NATO gyorsreagálású egység első hadgyakorlata. A szövetség négy nap alatt 2100 katonát és 200 harci járművet mozgóított Lengyelországba. A gyakorlatot június 9 és 19 között tartották. Tavaly ősz óta a NATO megsokszorozta a hadgyakorlatait, hogy javítani tudjon a csapatok reakcióképességén.

A NATO főtitkára azt mondta a hadgyakorlat után, hogy azert van erre szükség, mert harcképes, felkészült csapatokra van szükség és gyors döntéshozatalra, hogy időben reagáljon a szövetség a fenyegetésekre és kihívásokra.

A NATO jelenlegi 13 ezer katonából álló gyorsreagálsú haderejét a jövőben szeretnék 30-40 ezer főre feltornászni.

A földi egység 5000 katonából állna, az úgynevezett lándzsahegy egység pedig operációs szinten segítene és 48 órás időkeretben fel tudna állítani és irányítani légi, tengeri és különleges alakulatokat.

Az 5000 katonát 6 parancsnokság között szórnák szét, és mindenhova 50 tisztet helyeznének el a NATO keleti szélein.

A feszültség folyamatosan nő Oroszország és a NATO között, de míg Oroszország az elmúlt tíz évben emelte a katonai kiadásait, a NATO büdszéje zsugorodott.

Jens Stoltenberg ismertette, hogy összeségében a NATO védelmi kiadásai 1.5 százalékkal fognak csökkeni 2015-ben, de szerinte növelni kellene a kiadásokat.

NATO célja, hogy meggyőzze a 28 tagállamot arról, hogy a következő 10 évben a GDP 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.

Ennek az elvárásnak tavaly csak négy ország felelt meg. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Észtország és Görögország. Idén még Lengyelország csatlakozhat ehhez a klubhoz.

A NATO nagy problémája, hogy a szövetségben nehézkes a döntéshozási folyamat. Minden komolyabb döntést keresztül kell vinni a 28 tagállamon és egyetlen vétó meg tudja akasztani a teljes akciót. Ilyen körülmények között nagyon nehéz csapatokat mobilizálni és döntéseket hozni.
A német alkotmány például azt is előírja, hogy bármilyen katonai beavatkozáshoz, vagy csapatmozgatáshoz parlamenti jóváhagyás szükséges.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Közép- és Nyugat-Európa országai többet költenek fegyverkezésre, mint a hidegháború végén

Koszovó diplomáciailag és katonailag is rángatja a szerbek bajszát

Korai nyár után havazás köszöntött Közép-Európára