rendkívüli hír

A görög javaslat számokban

Araszolva haladnak a tárgyalások a görög adósság rendezéséről az athéni kormányzat és partnerei között.

Éppen ezt olvassa:

A görög javaslat számokban

Betűméret Aa Aa

Araszolva haladnak a tárgyalások a görög adósság rendezéséről az athéni kormányzat és partnerei között. Az elmúlt hónapokban olykor ultimátumszerűen merült fel a grexit kifejezés, azaz Görögország kiválása az euroövezetből, esetlegesen az unióból.

Mindként oldal félve használja a kifejezést, mert kiszámíthatatlan folyamatok indulnának el az euróra is, az uniós országok gazdaságára és Görögország jövőjére nézve is, ha a grexit bekövetkezne.

A visszaszámlálás egyre nagyobb nyomásként nehezedik a megszorításokat ellenző görög miniszterelnökre, Alekszisz Cipraszra és pénzügyminiszterére, Janisz Varufakiszra is.

A görög javaslat 1 százalékos elsődleges költségvetési többletet említ jövőre, 2 százalékot a rákövetkező évre, ami azt jelenti, hogy nem számolnak az adósságtörlesztést tekintve nagyobb részletekkel.

Az állami bevételeket több adó beszedésétől, erősebb adózási fegyelemtől remélik, illetve egyfajta szolidáris adózási szisztémától, amiben a tehetősebbek többet adóznak, így az 50 ezer eurós éves jövedelem fölött. Évi 30 ezer euró alatt csökkentenék az adóterheket.

500 ezer euró éves jövedelem felett 8 százalék szolidaritási adót vezetnének be.

Az elképzelések szerint a társasági adót 29 százalékra emelnék, és 12 százalék speciális illetéket az 500 ezer euró felett profitáló vállalkozásokra.

A luxusadó is magasabb lenne a medencék, repülőgépek, autók és yachtok után.

Megtartanák a háromkulcsos forgalmi adót, alacsonyabb célt kitűzve, mint a hitelezők várják.

6 százalékot vetnének ki a gyógyszerekre és a könyvekre, míg a hitelezők 11 százalékot javasolnak. Az éttermeket a 23 százalékos ajánlással szemben csak 13 százalékkal adóztatnák.

A korkedvezményes nyugdíj szűkítését 2016-tól 2025-ig végeznék, kivételeket építve a rendszerbe, gondolva a kemény munkát végzőkre vagy a fogyatékkal élő édesanyákra.

A nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek megtartanák a havi 57-230 eurós pótlékot, amit 2020-ban felülvizsgálnának.

A hitelezők ezt megszüntetnék.

A görög javaslat szerint a privatizáció nem hozna eleget, elengedhetetlen, hogy befektetők élénkítsék helyi szinteken a gazdaságot, és figyelni kell a munkavállalók jogaira és a környezetvédelemre.

A hitelezők számára nem prioritás a görög állami tőke görög telekommunikációs szolgáltatójában lévő részének transzferje az ország privatizációs ügynökségébe.

Görögország nem privatizálja az elektromos hálózati szolgáltatót, illetve a meghatározó közmű és távközlési cégeket.

Athén javasolja a védelmi kiadások 200 millió eurós mérséklését.

*Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzőjét Efi Koutsokousta kérdezte a görög tárgyalás fejleményeiről Brüsszelben:

- Az elmúlt öt hónap alatt most tűnik úgy először, hogy közel van a görög dráma megoldása. Ön szerint létrejön egy tisztességes kompromisszum?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Nyilvánvaló, hogy a görög kormánynak sok mindenben engednie kellett és olyan dolgokban, olyan területeken is, amelyek érintették a választási ígéreteiket. Az állami bevételeket növelni kell, ezért lesznek adóemelések. Egy ilyen kompromisszum pedig nem tükrözi azt, amit a görög kormány, amit a Sziriza akart. Inkább a hitelezők elképzeléseinek felel meg. Ugyanakkor a mostani bonyolult helyzetben az eredmény jóval rosszabb lenne egy kompromisszum nélkül.

*Euronews: – Végső egyezség továbbra sincs, mire számíthatunk az eurócsoport szerdai ülésééig?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Egy megoldatlan kérdés van, amelyre a Nemzetközi Valutaalap is kiemelten figyel. Ez pedig az adósság fenntarthatóságának az ügye., az, hogy lesz-e utalás a görög adósság szintjére a későbbiekben. Elképzelhető, hogy a 2012-ben elfogadott nyilatkozatnál tovább mennek majd. Akkor azt mondták, az adósság fenntarthatóságát elemzik és ellenőrzik majd.

*Euronews: – Christine Lagarde IMF-főnök azt mondta, sok még a tennivaló. Elképzelhető, hogy a valutaalap kikerül a hitelezők közül?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Ez nagyon bonyolult lenne, hiszen Németország azt szeretné, ha az IMF szerepet vállalna a jövőben is. Szerintem jó esély van arra, hogy végül az IMF továbbra is a hitelezők között marad. Ami azt is jelenti, hogy nem ér véget a görög dráma, ez adódik a valutaalap szerepvállalásából.

*Euronews: – A görög kormány sok engedményt tett, de mennyire lesz könnyű meggyőzni az embereket otthon?*

Janisz Emmanouilidiszt, az Európai Politikai Központ elemzője: – Ez lesz a következő lépés. A labda most a görög térfélen van. Tárgyalások kellenek a Szirizán belül és meg kell állapodni a kisebbik kormánypárttal is, ha parlamenti többséget akarnak biztosítani. Ez nem lesz könnyű, hiszen vannak ellenzői a tervnek. Ugyanakkor továbbra is 12 fős többsége van a kormánynak a törvényhozásban. A kérdés az, hogyan védik meg ezt a többséget. Szerintem van rá esély, hogy keresztülvigyék a tervet, de nem lesz könnyű feladat.