rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A csata, ami megváltoztatta Európát - Waterloo után 200 évvel


Brüsszeli szerkesztőség

A csata, ami megváltoztatta Európát - Waterloo után 200 évvel

Brüsszeli stúdiónkban a waterlooi csata 200. évfordulóján az ütöközet történelmi hátteréről és következményeiről beszélgetünk.

Audrey Tilve, euronews:
Patrick Maes történész és a Belga Napóleon Társaság elnöke, köszöntöm! Waterloonál Napoleon sokat kockáztatott azért, hogy visszaszerezze birodalmát, miután a korábbi vereségek miatt lemondatták. Miért volt létkérdés a németalföldieknek, a poroszoknak, az osztrákoknak és az oroszoknak Napóleon megállítása Waterloonál?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – A szövetségesek célja Brüsszel védelme volt és az, hogy megakadályozzák Napoleon bevonulását. Hiszen Napoleon célja az volt, hogy minél előbb elérje Brüsszelt, amit végül a poroszok és a németalföldiek összehangolt manőverekkel megakadályoztak.

Euronews: – Mi lett a csata geopolitikai következménye?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – Franciaországban elkezdődött a bonapartisták lemészárlása a rojalisták által, miközben nagyon sokan elmenekültek az országból. Vezető alakok kerestek menedéket az Egyesült Államokban. De a legfontosabb hatás a nacionalista mozgalmak sorának megszületése és elterjedése Európában.

Euronews: – A csata nagyon véres volt, ötvenezer áldozatról tudunk. Ugyanakkor az is szokatlan, hogy az európai történelem három főszereplőjét is összehozta. Mit tudunk erről?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – Nos Napóleon volt az egyik odalon, ez közismert. A legnagyobb ellensége Blutcher volt, akit a katonái egyszerűen Vorwarts Marshallnak, vagyis előre marshallnak hívtak. Ő akkoriban 73 éves volt. Nagyon heves természete volt és az 1806-os jénai csata óta mindent gyűlölt, ami francia.

Euronews: – És Wellington?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – Ő szerette kivárni a dolgok végét. Megvárta amíg egyesülnek a csapatai és védekező állást vesznek fel. Tartotta ezt a pozíciót, nem tudták kimozdítani onnan.Egy igazi bulldog volt, nem szerette a manőverezést, csak tartotta a pozícióját. De győzött.

Euronews: – Napóleon az erősítésre várt, ami csak a csata után érkezett meg. Groushy Marshallt tette fellőssé a csata elvesztéséért. Valóban ez volt a csatavesztés egyetlen oka?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – Nem, hiszen matematikaialag lehetetlen lett volna időben odaérniük a csatatérre. Napóleon küldött neki egy üzenetet, ami soha nem érkezett meg. Ezért a poroszoknak 12-15 órányi előnyük volt Grouchy-val szemben, akinek esélye sem volt.

Euronews: – Milyen más okai voltak a kudarcnak?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – A többi ok nyilvánvaló. Napóleon túlzottan magabiztos volt. Ismerte Bluchert, többször megverte már egy pár kivételtől eltekintve 1813-ban és 14-ben. De nem ismerte Wellingtont. Bár a hadnagyai összecsaptak vele Spanyolországban, ő közvetlenül nem harcolt ellene és nem ismerte. De mindenek felett Napoleon túlzott magabiztossága és az ellenfelei lenézése vezetett a végső vereséghez.

Euronews: – Egy pillanatra képzelje el, hogy Napóleon megnyeri ezt a csatát. Ebben az esetben lett volna esélye megverni a szövetségeseket?

Patrick Maes, a Belga Napóleon Társaság elnöke: – Nem, semmi. 1815 március 13-án Bécsben az európai vezetők döntöttek arról, hogy Napóleon hatalmát megdöntik. De ez a háború csak Napóleon ellen irányult, nem Franciaország ellen. A poroszok, az oroszok és az osztrákok is Franciaország ellen vonultak júliusban. Egymillió katona készülődött Franciaország elllen. A szövetségesek a végsőkig elmentek volna, hogy térdre kényszerítsék Napóleont.