rendkívüli hír

Egyre több gyermek él mélyszegénységben Magyarországon – ki segít rajtuk?

Könnyen megbetegednek, nehéz figyelniük az iskolában, lassabban tanulnak a többieknél – az éhezés Magyarországon körülbelül 50-60 ezer gyermeket

Éppen ezt olvassa:

Egyre több gyermek él mélyszegénységben Magyarországon – ki segít rajtuk?

Betűméret Aa Aa

Könnyen megbetegednek, nehéz figyelniük az iskolában, lassabban tanulnak a többieknél – az éhezés Magyarországon körülbelül 50-60 ezer gyermeket érint, legalább ennyien élnek mélyszegénységben. Számukra az egyetlen biztos hely az étkezésre a bölcsőde, az óvoda vagy az iskola – tehát hétköznap esznek. Hétvégén viszont kétséges, hogy mennyi táplálékhoz jutnak hozzá.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Az emberek jó része szégyelli, hogy nem tudja megvenni a gyerekének a gyógyszert."

A KSH – pénzhiányra hivatkozva – tavaly nem publikált felmérést a szegénység mértékéről európai összehasonlításban, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eurostat azonban 2014 őszén igen. Hazánkban 2009 és 2013 között 20,3 százalékról 26,8 százalékra nőtt a súlyosan depriváltak aránya. A szegénységben élő 7 év alatti gyermekek aránya 42,2 százalék. Ezzel Magyarország sereghajtó a visegrádi országok között, míg uniós viszonylatban az utolsó öt ország között áll. Ráadásul 2008 óta nem indexálták megfelelően sem a GYES-t, sem a nyugdíjt, sem a különféle segélyek összegét.

A mélyszegénységben élők kétharmada nem roma.

- Nagyon reális becslés az, hogy 50-60 ezer gyerek az, aki biztos súlyos mélyszegénységben él és nem jut kielégítő mennyiségű táplálékhoz – kezdte mesélni a sokkoló adatokat Herczog Mária szociológus, az Eurochild elnöke – több százezer gyermek él mélyszegénységben. A gyerekek egyharmada súlyos anyagi gondok között él, számuk egyre növekszik. A felnőtt lakosság egytizede, körülbelül 1 millió ember is ide számít, és legalább 4 millió embernek vannak súlyos anyagi gondjai.

Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió 27 tagjából – a szegénységet mérő legtöbb index szerint – Magyarország a 25. helyen áll, vagyis Bulgáriával és Romániával vagyunk egy csoportban.

Egyre több szociológus hívja fel a figyelmet arra, hogy a kormány szociális politikája nem segíti a szegénység felszámolását. A segélyek jogosultságát szigorították, így szűkült a támogatásra jogosultak köre. Az ország gazdasága közben nem indokolja a szegények növekvő számát.

- Magyarországon 2008 óta a tragikus következményekhez az vezetett, hogy nem indexálták megfelelően sem a GYES-t, sem a nyugdíjt, sem a különféle segélyek összegét. Egyre kevesebb ember kap egyre kevesebb támogatást és ugyanakkor nyilvánvalóan van egy szegény ellenes hangulat is, és ez nyilvánvalóan megkönnyíti azokat a politikai döntéseket, amik oda vezetnek, hogy büntetik azokat, akik szegények és ettől még katasztrofálisabb a helyzetük – mondta Herczog Mária.

Az Euronews meglátogatott két érintett családot. Olyan térségben élnek, ahol munka alig akad. Havi 15-18 ezer forint jut élelmiszerre az egész családnak. Amit tudnak, igyekeznek megtermelni maguknak, de segítség nélkül nem tudnák ellátni a gyermekeiket, és nem tudnák megvenni a szükséges gyógyszert.

Az egyik édesanya arról mesélt, hogy amikor két, egyébként koraszülött kislánya elkezdett bölcsődébe járni, akkor valójában többet voltak otthon a gyerekek betegen, mint a bölcsődében. A gyermekorvos szerint ez részben a megfelelő táplálkozás hiányára is visszavezethető. Az egyik kislány ráadásul tejfehérje allergiás. Neki speciális tápszerre van szüksége, ez heti forintba kerülne támogatás nélkül, amit az egyedülálló édesanya nem tudna kifizetni. A Gyermekétkeztetési Alapítvány által viszont ingyen hozzájut.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány tavaly októberben indította a Szegények Patikája programot. Egyelőre kísérleti jelleggel működik Bátmonostoron, egy kis Bács-kiskun megyei faluban, júliustól már az egész országból pályázhatnak rá települések, ahol van háziorvosi szolgálat és gyógyszertár. Havi százezer forintot biztosítanak a rászorulók gyógyszereire.

- A Szegények patikája egy végtelenül egyszerű program. Odaadjuk az orvosnak a pénzt, hogy azoknak a gyerekeknek, illetve kismamáknak, akiknek nincs annyi pénzük, hogy kiváltsák a gyógyszert, a patika ki tudja adni a patikaszert és meggyógyuljanak az emberek – mondta Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke.

A program egyik ötletgazdája Bátmonostor háziorvosa, Gyulai Magdolna. Egy régi magyar közmondással illusztrálta a program indulásakor tapasztalt nehézségeket: „Aki dicsekszik, annak adni kell, aki sír, attól meg el kell venni”.

- Az emberek jó része szégyelli, hogy nem tudja megvenni, főleg azt szégyelli, hogy a gyerekének nem tudja megvenni a gyógyszert, hiszen a gyermek az a minden, az a központ és ha már arra sem jut, akkor ő úgy érzi, hogy nem egy teljes egész. Aki tartósan éhezik, de viszonylag normál a testsúlya, azok a gyerekek nehezebben tanulnak, figyelmetlenebbek, nehezen terelhető a figyelmük, nehezen oldanak meg matek feladatokat, nehezen megy az olvasás, nehezen tanulnak meg dolgokat, és sokszor ez áll a háttérben. Ha az ember elbeszélget a szülőkkel, sokszor kiderült, hogy hát igen, reggel nem volt időm reggelit adni, nem az, hogy nem volt idő, hanem nem tudott.

De honnan is jött az ötlet, hogy segítsenek a rászorulókon, ne kelljen választaniuk, hogy gyógyszert vagy ennivalót vesznek. Gyulai Magdolna mesélt erről.

- Az egész program egy késő esti beszélgetésből indult, ahol Király Gáborral arról beszélgettünk, milyen szörnyű, hogy az asztmás, allergiás gyermekektől elvették jó részétől a közgyógyellátási lehetőséget, és így sok szülő nem tudta megvenni gyermekének teljes áron a gyógyszert. Nekem volt egy kis becsületkasszám, aki rászorult, aki nem tudta éppen megvenni a gyógyszerét, annak ebből adtunk kölcsön. Erről beszélgettünk Gáborral, és azt mondta, mi lenne, ha megnövelnénk ezt a becsületkasszát egy kicsit nagyobbra.

A védőnő segítségével kiválasztottak 20 családot, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az 50 ezer forintot, vagy akinek előzőleg krónikus betegsége volt, de elvették tőle a közgyógyellátást. Bátmonostoron 25 gyermeket támogatnak.

Az Euronews-nak nyilatkozó édesanya szerint a kisebb gyerekek nem sokat érzékelnek a nélkülözésből, mert nem tudják felfogni. A nagyobbaknak viszont már el kell magyarázni, hogy bizonyos dolgokat nem vehetnek meg, mert nincs rá pénzük.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 3 milliárd forintot különített el a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére, szeptembertől pedig bővül azok köre, akik jogosultak az ingyenes közétkeztetésre, de a probléma forrását ez még nem oldotta meg.