rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lassú vagy gyors oktatást?


learning world

Lassú vagy gyors oktatást?

A Slow Food mintájára alakult Lassú Oktatás mozgalom abból indul ki, hogy fontosabb, hogyan tanul a gyerek, mint az, hogy milyen eredményekkel írja meg a tesztet. Hogyan alkalmazzák ezt az elméletet a világ különböző részein?

Spanyolország: diákok ideje

2004 óta Joan Domènech Fransesch igazgató és kollégái újító megközelítést alkalmaznak egy spanyol állami iskolában, a Lassú Oktatásét. Az igazgató így beszél a munkájukat átható szemléletről:

- Elég sok olyan foglalkozás van az iskolában, amikor a gyerekek szabadon járhatnak-kelhetnek az épületben. Ez a fajta rugalmasság is segít a diákoknak abban, hogy megértsék, olyan helyen vannak, ahol minden egyes helységben valami új tudás vár rájuk. Egy gyerek nem csak akkor tanul, amikor ül az iskolapadban egy papírfecnivel maga előtt. Tanulni nagyon sokféleképpen lehet, és mi próbáljuk a gyakorlatban is alkalmazni ezt az elvet. A gyerekek képesek akkor is tanulni, amikor az iskolaudvarban játszanak, vagy amikor egymással beszélgetnek. Egy hagyományos iskolában az is előfordul, hogy a gyerekeknek tilos egymással beszélgetniük, csendben kell maradniuk. De a beszélgetés, a párbeszéd tulajdonképpen segít nekik a tudás megszerzésében. Onnan kell elindulni, ahol a diák éppen tart, arra építeni, amit már tud, ami már érdekli, a kérdéseiből kell kiindulni, a kíváncsiságából, és onnantól kezdve el lehet kísérni őt a tanulási folyamat során.

Kína: ahogy csillag megy az égen

A kínai oktatás híres arról, hogy kemény versenyre kényszeríti a diákokat, ezért sok diák drága különórákra kényszerül, hogy ne maradjon le.

A De Qian magániskola a Wuton hegység lábánál, amely vissza kíván térni a hagyományos kínai oktatás értékeihez. A diákok klasszikus könyveket tanulmányoznak és odaadóan gyakorolják a kalligráfia ősi művészetét.  

Harminc diák jár ide, a legfiatalabb három, a legidősebb tizenhárom éves. Minden reggel két óra kalligráfiával kezdik a napot. A tanulási folyamat hosszú, de minden gyerek a saját ritmusában haladhat.

Nem tanítanak matematikát és modern tudományokat, viszont klasszikus kínai könyveket, például Konfuciuszt olvasnak az órákon.
Az iskolát 2002-ben alapította Zsang Zondzse azért, hogy gyerekeit saját elképzeléseinek megfelelően tudja tanítani. Szerinte sokáig tart egy csomó kínai klasszikust megtanulni kívülről, de a gyerekeknek ez a legjobb.

Japán: a lassú generáció

Japánban a szünidő nem azt jelenti, hogy a gyerekek nem járnak iskolába. A Shibuya középiskola is nyitva tart: a diákok szerint semmi gond nincs azzal, hogy a mindössze két hetes tanévközi szünetben angolt tanulnak.

A diákok itt hozzászoktak ahhoz, hogy egész nap az iskolában vannak, néha egy héten hatszor. Ezen kívül este még magánórákra is járnak. Ezért Japánban sokáig úgy gondolták, hogy egy gyereknek gyorsan kell tanulnia ahhoz, hogy jól tanuljon.

Meglepő módon a kormány 2002-ben bevezette a Lassú Oktatást az állami iskolákban. Csakhogy 2007-ben, öt év után lefújták a reformot. A szülők teljesen elutasították az új szemléletet, a média pedig még ma is csak “lassú generáció”-nak nevezi azokat, akik ebben az időszakban jártak iskolába. A közkeletű vélekedés az, hogy a lassú oktatás nem fér össze a japánok szorgalomra, hatékonyságra és iskolai kiválóságra alapozó szemléletével.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Új szelek a vakok oktatásában

learning world

Új szelek a vakok oktatásában