Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Fordulat Törökországban

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Fordulat Törökországban

<p>A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan számára is fordulatot hoznak a vasárnapi törökországi választási eredmények. A 13 éve hatalmi többséget élvező <span class="caps">AKP</span>, az Igazság és Fejlődés Pártja az abszolút többség megszerzésére törekedett most is, hogy egyedül kormányozva módosíthassa az alkotmányt. Erdoğan hatalmát erősítették volna tovább, az elnöki berendezkedés Egyesült Államokban működő példáját emlegetve.</p> <p>Erdoğan annak ellenére szívvel-lélekkel aktív volt a kampányidőszakban, hogy a török alkotmány ezt nem teszi lehetővé az államfőnek.</p> <p>Az <span class="caps">AKP</span> 23 millió szavazattal kevesebbet szerzett, mint 2011-ben. Ez hetvennel kevesebb képviselői helyet jelent a parlamentben, így jóval elmaradtak az abszolút többség megszerzésétől.</p> <p>Ez az <span class="caps">AKP</span> eddigi legnagyobb választási kudarca. Az államfő jobbkeze, Ahmet Davutoglu miniszterelnök bár győzelemről beszélt vasárnap este, de ez a kívánt hatalom nélküli győzelem, pontosított másnap egy kormánypárti lapban, a Sabahban.</p> <p>Az <span class="caps">AKP</span> végzeteként emlegetett kurdbarát baloldali <span class="caps">HDP</span> a szavazatok 13 százalékát szerezte meg, lehetővé téve, hogy először kerüljön kurd tömörülés a török parlamentbe. Selahattin Demirtas vezetésével a <span class="caps">HDP</span> 80 képviselői mandátumot szerzett. Az <span class="caps">AKP</span>-vel való koalíció lehetőségét kizárva Demirtas úgy beszélt Erdoğan alkotmánymódosító tervéről, hogy az túlságosan nagy hatalommal ruházná fel az elnököt.</p> <p>Az <span class="caps">AKP</span> vezetője kényszer előtt áll, koalíciós partnert kell találnia a kormányalakításhoz. A szélsőjobboldali nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (<span class="caps">MHP</span>) vagy a Népi Demokratikus Párt jöhet szóba elemzők szerint. A tárgyalásokra 45 nap áll rendelkezésre. Ha annak leteltével nem sikerül kormányt alakítani, az államfőnek új választásokat kell kiírnia, 90 nappal a vasárnapi szavazás után, az alkotmány értelmében.</p> <p>A választási eredmények okairól és a koalícióformálás lehetőségeiről kérdezte Faruk Acar isztambuli politikai elemzőt az Euronews:</p> <p><strong>- Kezdjük a mindenkit foglalkoztató kérdéssel: az <span class="caps">AKP</span> nyerte meg a választásokat, mégis szavazatvesztésről beszélünk.</strong></p> <p>- Nos, nem egy olyan kormányról és politikai tömörülésről van szó, amelyik most veszített szavazatokat. Ez a folyamat a Gezi-parkban kezdődött, amikor a park beépítése elleni tüntetéseket durván leverték, és kormányellenes megmozdulásokká erősödött a tiltakozás. Ezt fokozta, amikor nem születtek meg a várt ítéletek miniszterek ügyében a Legfelsőbb Bíróságon. A választási eredmények tükrözik az emberek véleményét, ami a parlamenti helyek számának új elosztásával hatással lesz a választások utáni folyamatokra, az <span class="caps">AKP</span> új helyzetbe került.</p> <p><strong>- Melyik párttal lép koalícióra vajon az <span class="caps">AKP</span>?</strong></p> <p>- Azt is mondhatnánk, hogy önmagától egyik párttal sem osztaná meg a hatalmat az <span class="caps">AKP</span>. Úgy tűnik, hogy nemcsak az számít, hogy az <span class="caps">AKP</span> hogyan viszonyul más pártokhoz, hanem hogy a többi párt mit gondol az <span class="caps">AKP</span>-ről. Mivel az eddig kormányzó erőnek nem sikerült az egyedüli kormányalakításhoz szükséges 276 parlamenti mandátumot megszereznie, szövetségeseket kell találnia. A kampány idején hangoztatott nézeteik viszont bezárhattak bizonyos ajtókat. Mint tudjuk, az gyakorlatilag lehetetlen, hogy az eddig ellenzéki <span class="caps">CHP</span>, az <span class="caps">MHP</span> és a kurdok pártja, a <span class="caps">HDP</span> maguk alakítsanak koalíciót. Az biztos, hogy a kormányt az <span class="caps">AKP</span>-vel lehet megalakítani. Személy szerint azt gondolom, hogy akármilyen kormány is formálódik, előrehozott választások következnek majd.</p> <p><strong>- Mit gondol a kurdok pártja, a <span class="caps">HDP</span> sikeréről?</strong></p> <p>- Ha emlékszünk arra, hogy mi történt az előző elnökválasztás során Erdoğan és Demirtaş között, láthattuk, hogy Demirtaş népszerűsége erősödött. Ennek is köszönhető, hogy ilyen sokan szavaztak most a kurdok pártjaként emlegetett <span class="caps">HDP</span>-re. A választási időszakban az <span class="caps">AKP</span> ahelyett, hogy jobban koncentrált volna a legnagyobb ellenzéki pártra, a <span class="caps">CHP</span>-re, helyette kampányában a <span class="caps">HDP</span>-re összpontosított erősebben. Ennek következtében a <span class="caps">HDP</span> erősebb pozíciót formált Erdoğannal szemben, ami hatással volt a szociáldemokrata érzékenységű szavazók jelentős részére. Vagyis ők inkább a <span class="caps">HDP</span>-re szavaztak, mint a <span class="caps">CHP</span>-re. A <span class="caps">HDP</span> magát nemcsak a kurdok pártjaként pozicionálta, hanem egész Törökország pártjaként, megszólítva a stratégia, az ingadozó és a szabaddemokrata szavazókat. Sikerült sokféle embereket megjelenítő jelölteket állítani, és erős szociáldemokrata párttá válni, versenyre kelve a <span class="caps">CHP</span>-vel.</p>