A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan számára is fordulatot hoznak a vasárnapi törökországi választási eredmények.
HIRDETÉSA török elnök, Recep Tayyip Erdoğan számára is fordulatot hoznak a vasárnapi törökországi választási eredmények. A 13 éve hatalmi többséget élvező AKP, az Igazság és Fejlődés Pártja az abszolút többség megszerzésére törekedett most is, hogy egyedül kormányozva módosíthassa az alkotmányt. Erdoğan hatalmát erősítették volna tovább, az elnöki berendezkedés Egyesült Államokban működő példáját emlegetve.
Erdoğan annak ellenére szívvel-lélekkel aktív volt a kampányidőszakban, hogy a török alkotmány ezt nem teszi lehetővé az államfőnek.
Az AKP 23 millió szavazattal kevesebbet szerzett, mint 2011-ben. Ez hetvennel kevesebb képviselői helyet jelent a parlamentben, így jóval elmaradtak az abszolút többség megszerzésétől.
Ez az AKP eddigi legnagyobb választási kudarca. Az államfő jobbkeze, Ahmet Davutoglu miniszterelnök bár győzelemről beszélt vasárnap este, de ez a kívánt hatalom nélküli győzelem, pontosított másnap egy kormánypárti lapban, a Sabahban.
Az AKP végzeteként emlegetett kurdbarát baloldali HDP a szavazatok 13 százalékát szerezte meg, lehetővé téve, hogy először kerüljön kurd tömörülés a török parlamentbe. Selahattin Demirtas vezetésével a HDP 80 képviselői mandátumot szerzett. Az AKP-vel való koalíció lehetőségét kizárva Demirtas úgy beszélt Erdoğan alkotmánymódosító tervéről, hogy az túlságosan nagy hatalommal ruházná fel az elnököt.
Az AKP vezetője kényszer előtt áll, koalíciós partnert kell találnia a kormányalakításhoz. A szélsőjobboldali nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) vagy a Népi Demokratikus Párt jöhet szóba elemzők szerint. A tárgyalásokra 45 nap áll rendelkezésre. Ha annak leteltével nem sikerül kormányt alakítani, az államfőnek új választásokat kell kiírnia, 90 nappal a vasárnapi szavazás után, az alkotmány értelmében.
A választási eredmények okairól és a koalícióformálás lehetőségeiről kérdezte Faruk Acar isztambuli politikai elemzőt az Euronews:
- Kezdjük a mindenkit foglalkoztató kérdéssel: az AKP nyerte meg a választásokat, mégis szavazatvesztésről beszélünk.
- Nos, nem egy olyan kormányról és politikai tömörülésről van szó, amelyik most veszített szavazatokat. Ez a folyamat a Gezi-parkban kezdődött, amikor a park beépítése elleni tüntetéseket durván leverték, és kormányellenes megmozdulásokká erősödött a tiltakozás. Ezt fokozta, amikor nem születtek meg a várt ítéletek miniszterek ügyében a Legfelsőbb Bíróságon. A választási eredmények tükrözik az emberek véleményét, ami a parlamenti helyek számának új elosztásával hatással lesz a választások utáni folyamatokra, az AKP új helyzetbe került.
- Melyik párttal lép koalícióra vajon az AKP?
- Azt is mondhatnánk, hogy önmagától egyik párttal sem osztaná meg a hatalmat az AKP. Úgy tűnik, hogy nemcsak az számít, hogy az AKP hogyan viszonyul más pártokhoz, hanem hogy a többi párt mit gondol az AKP-ről. Mivel az eddig kormányzó erőnek nem sikerült az egyedüli kormányalakításhoz szükséges 276 parlamenti mandátumot megszereznie, szövetségeseket kell találnia. A kampány idején hangoztatott nézeteik viszont bezárhattak bizonyos ajtókat. Mint tudjuk, az gyakorlatilag lehetetlen, hogy az eddig ellenzéki CHP, az MHP és a kurdok pártja, a HDP maguk alakítsanak koalíciót. Az biztos, hogy a kormányt az AKP-vel lehet megalakítani. Személy szerint azt gondolom, hogy akármilyen kormány is formálódik, előrehozott választások következnek majd.
- Mit gondol a kurdok pártja, a HDP sikeréről?
- Ha emlékszünk arra, hogy mi történt az előző elnökválasztás során Erdoğan és Demirtaş között, láthattuk, hogy Demirtaş népszerűsége erősödött. Ennek is köszönhető, hogy ilyen sokan szavaztak most a kurdok pártjaként emlegetett HDP-re. A választási időszakban az AKP ahelyett, hogy jobban koncentrált volna a legnagyobb ellenzéki pártra, a CHP-re, helyette kampányában a HDP-re összpontosított erősebben. Ennek következtében a HDP erősebb pozíciót formált Erdoğannal szemben, ami hatással volt a szociáldemokrata érzékenységű szavazók jelentős részére. Vagyis ők inkább a HDP-re szavaztak, mint a CHP-re. A HDP magát nemcsak a kurdok pártjaként pozicionálta, hanem egész Törökország pártjaként, megszólítva a stratégia, az ingadozó és a szabaddemokrata szavazókat. Sikerült sokféle embereket megjelenítő jelölteket állítani, és erős szociáldemokrata párttá válni, versenyre kelve a CHP-vel.