A parlamenti választások tétje az elnöki rendszer kiépítése.
Utolsó nagygyűlésüket tartották a török pártok szombaton a másnapi parlamenti választások előtt. A kampánycsend kezdetéig mindent beleadtak a jelöltek és pártvezetők, köztük a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) alapító Erdogan államfő is.
Számára sok múlhat a voksolás eredményén: ha jobboldali, konzervatív pártja kétharmados többséget szerez, keresztül viheti azokat az alkotmányos módosításokat, amelyek az elnöki hatalom megerősítéséhez kellenek.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) arra ösztönzi a szavazókat, hogy törjék meg Erdogan pártjának 13 éves uralmát.
Fontos tényezővé válhat a kurdbarát, baloldali Demokratikus Néppárt (HDP), amelynek 10 százalék fölött teljesítene, hogy bekerülhessen a török törvényhozásba. Az előzetes felmérések szerint ez nem lehetetlen, és ezzel legalább 50 helyet venne el a kormánypárttól.
A választások előtti politikai és társadalmi feszültséget bizonyítja, hogy a Demokratikus Néppárt pénteki gyűlésén robbantásos merénylet ölt meg két embert és több mint százat megsebesített. Nem ez volt az egyetlen támadás a kurdokkal is szimpatizáló ellenzéki tömörülés irodái és jelöltjei ellen.
A robbantás után többen bírálták Erdogan elnököt, hogy a kampányát megszakítva nem utazott a helyszínre, csak egy nyilatkozatban minősítette a gyilkos akciót az ország békéjét aláásó provokációnak.
A szavazóhelyiségek reggel nyolc és délután 5 óra között várják a voksolókat. Húsz párt jelöltjei mellett 165 független induló is versenybe száll az 550 mandátumért.
A nap eseményeiről és az eredményekről folyamatosan beszámolunk adásunkban és honlapunkon.