rendkívüli hír

Kulcsfontosságú választások előtt áll Törökország

A vasárnapi törökországi parlamenti választások a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) 12 éven át tartó vitathatatlan uralmának

Éppen ezt olvassa:

Kulcsfontosságú választások előtt áll Törökország

Betűméret Aa Aa

A vasárnapi törökországi parlamenti választások a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) 12 éven át tartó vitathatatlan uralmának vethetnek véget.

Az elnök, Recep Tayyip Erdogan és az AKP hatalma mondhatni, be van betonozva: többségben vannak a parlamentben, ami 330 képviselői helyet jelent. A tervük pedig az, hogy módosítják az alkotmányt, kiszélesítve az államfői jogköröket. Vannak azonban tényezők, amelyek akadályt is gördíthetnek útjukba.

Az egyik ilyen “tényező” a kurdbarát ellenzéki Népi Demokratikus Párt, a DHP lehet. A Selahattin Demirtas vezette tömörülés komoly fenyegetést jelenthet az AKP-re nézve, komoly esélye van ugyanis megugrani a tízszázalékos parlamenti küszöböt, és bekerülni a törvényhozásba. Ezáltal pedig meggátolhatja az AKP-t abban, hogy többséget szerezzen az alkotmány módosításhoz.

Mi több, maga a török gazdaság is az AKP ellen játszik. Több évi növekedés után a GDP szűk 3 százalékra esett vissza 2015-ben, sőt év elején stagnált.

Így vált a gazdaság helyzete az ellenzéki kampány legkedveltebb témájává, a kormánypártot “romboló erőként, önmagát pedig a török gazdaság “megmentőjeként” emlegetve.

Végül pedig, a Szíriában zajló polgárháború, és az onnan érkező menekültáradat ugyancsak sarkallatos pontját képezte a kampánynak.

A török ellenzék szerint azzal, hogy Törökország megnyitotta határait a menekültek előtt, elvesztette a kontrollt határai fölött, a szomszédos államok belügyeibe való beavatkozással pedig elszigetelte magát a nemzetközi politikai porondon.

Az Euronews törökországi tudósítója az A&G Public Poll Institute igazgatójával, M. Adil Gürrel elemezte a helyzetet.

Bora Bayraktar, Euronews: Mit tudhatunk meg Törökországról a legfrissebb közvélemény-kutatások ismeretében?

M. Adil Gür: Törökországot csak két kérdés foglalkoztatta az elmúlt hónapokban. Az első, hogy vajon a kurdokat támogató Népi Demokrata Párt átlépi-e a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A másik pedig, hogy egy párt szerzi meg a kormánytöbbséget, vagy visszatérünk a kilencvenes évek koalíciós kormányzásához. A közvélemény-kutatásaink alapján azt látjuk, hogy ezen a választáson egy, de akár fél százalék is sokat számíthat.

A megkérdezések alapján azt látjuk, egyelőre nem lehet megjósolni, hogy egypárti, vagy koalíciós kormányzás követi-e a vasárnapi választást. Úgy hiszem, ez a kérdés egészen addig nyitott lesz, amíg az utolsó voksot meg nem számolják, amíg az utolsó parlamenti helyet ki nem osztják.

A legutóbbi választásokon az emberek az identitásuknak megfelelően szavaztak. Mi várható a mostani voksoláson?

- Ez nem ilyen egyszerű. A Népi Demokrata Párt sok szimpatizánsa ideológiai alapon választ. Azt mondják, hogy ez képviseli a nemzetiségüket, az övékéhez hasonló ideológiát hirdet, és közel áll hozzájuk. A Nacionalista Mozgalom Párt szavazói a nacionalista beállítottságuk alapján választanak. És miközben a kurd nacionalista párt támogatottsága növekszik Törökországban, a török nacionalista párt támogatottsága is nő. Utóbbi csoportnál ez sima kormányellenességből fakad. A kormánypárt választói viszont nem ideológiai alapon voksolnak. Ők azok, aki azt mondják, elégedettek a mindennapi életükkel, a közszolgáltatásokkal, és ezért a kormánypárta szavaznak. Tehát van, aki ideológiai alapon választ, és van, aki gazdasági alapon.

Viszont Törökországban a gazdasági helyzet a döntő a parlamenti választások eredményét nézve. Az elégedettség a mindennapi élettel. Az embereket az érdekli, hogy hogyan fogják fizetni a számláikat, a gyerek taníttatását, vagy hogy hogyan gondoskodnak majd róla öreg korában.

Mindezeket látva stabil kormányzást hozhat a választás, vagy előrehozott választásokra kell készülni?

- Törökország hihetetlenül megosztottá vált az elmúlt években. A politikai pártok vezetői olyan erős kifejezésekkel illetik egymást, amit még utcai verekedések során sem nagyon használnánk. Emiatt nagyon nehéz közeledniük a különböző politikai erőknek. Viszont ha egy párt nyer kis többséggel, akkor kemény dolga lesz hosszú távon kormányon maradni egy olyan szituációban, amikor napirenden van a kurdok helyzete, a szíriai polgárháború és egyéb közel-keleti fejlemények. Mindezeket figyelembe véve, inkább azt tartom valószínűnek, hogy a török választók ismét az urnákhoz járulhatnak, a nem is olyan távoli jövőben.