NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Záhi Havvász: A piramisok a részemmé váltak

Záhi Havvász: A piramisok a részemmé váltak
Írta: Nóra Shenouda
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Nyolc évesen a rosette-i kő másolata előtt ácsorogtam a kairói Egyiptomi Múzeumban. Édesapám azt magyarázta nekem, ennek a kődarabnak köszönhető, hogy ma értjük a hieroglifákat, de nem az igazi követ látom, mert az eredeti Londonban van kiállítva. Nem értettem, miért vitték el Egyiptomból a követ, de emlékszem, azt éreztem: ez így nincs rendben. Záhi Havvász világhírű egyiptológus nemrégiben Budapesten járt. Ő egész életében azért küzdött, hogy többek között ez a szimbolikus erejű műkincs is visszakerüljön hazájába. A nagyközönség tévésorozatokból, riportfilmekből ismerheti. Energikus, karizmatikus, szenvedélyes és hirtelen természetű – mindez rögtön megmutatkozott, amikor találkoztunk. Azért jött Magyarországra, hogy előadást tartson a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Budapesten beszélgettünk a műkincsek helyzetéről, az Iszlám Államról, és arról is, most éppen Nefertitit keresi.

- Ön arról ismert, hogy megalkuvást nem tűrően küzd azért, hogy az egyiptomi műkincsek visszakerüljenek eredeti hazájukba. Természetesen mindent nem lehet visszaszerezni. Mit szeretne elérni?

- Mintegy ötezer műkincset már visszahozattam Egyiptomba. Itt, Magyarországon is vannak műkincsek a Szépművészeti Múzeumban, az rendben van. De ha egy műtárgyról kiderül, hogy lopott, akkor azt vissza kell adni. Van öt tárgy: Nefertiti mellszobra a berlini Egyiptomi Múzeumban, a rosette-i kő a British Múzeumban Londonban, a denderai Zodiákus a Louvre-ban, a gízai nagy piramis építőjének szobra Németországban a Pelizaeus Múzeumban, és Khefrén fáraó piramisának építőjének szobra (Ankh-Haf herceg mellszobra – a szerk.) a bostoni Szépművészeti Múzeumban. Ezek egyedi tárgyak, és vissza kell, hogy térjenek Egyiptomba. Vannak arról információim, hogy Nefertiti mellszobra illegálisan hagyta el az országot. Ezért elküldtem egy levelet Berlinbe, amelyben kértem: adják vissza a szobrot. Meg kell köszönniük az istennek, hogy akkor kezdődött Egyiptomban a forradalom, és nem tudtuk véghezvinni a folyamatot.

- Akar valamilyen műtárgyat Magyarországról visszavitetni Egyiptomba?

- Nem – mondja nevetve- Mindent itt hagyok, egy ujjal sem érintem meg őket.

- Mit érzett, amikor látta, hogy az Iszlám Állam dzsihadistái lerombolják az iraki műkincseket?

- Ez borzalmas dolog. Azt gondolom, hogy a terroristák, mint amilyenek az Iszlám Állam vagy a Muszlim Testvériség követői, egyáltalán nem nevezhetőek muszlimoknak. Az iszlám nem ezt tanítja. Ezeket az embereket azért fizetik, hogy eltöröljék a történelmünket. Azt üzenem az embereknek, hogy Irak, Szíria és Líbia történelme nem csupán azoké az országoké, nem csak hozzájuk tartozik. Mindannyiunké, az egész világ öröksége. És úgy érzem, a világ nem tesz semmit. Az ISIS le fogja rombolni Palmirát Szíriában. Már elpusztítottak egy várost Irakban és a moszuli múzeumot. Mi pedig hallgatunk. Az ENSZ – nek és az Arab Ligának kéne hatékonyan fellépnie, tennie valamit, hogy megállítsa a terroristákat, hogy azok ne tudják eltörölni Irak és Szíria történelmét!

- Attól nem tart, hogy eljutnak Egyiptomba?

- Semmiképpen. Egyiptom erős ország. A mi hadseregünk a legerősebb a Közel-Keleten. Egyiptom érinthetetlen! – itt felemeli a hangját – Ha Egyiptom földjére lépnek, összezúzzuk őket teljesen! – ezt már kiabálva mondja.

- Ön azt mondta, hogy nem csak egy adott országhoz tartozik annak kultúrája. Az egyiptomi kultúra is az egész világé…

- Ez igaz, de én nem akármilyen tárgyakat akarok visszahozni Egyiptomba. Csak azt az öt egyedi tárgyat szeretném, ha visszaadnák. Az otthonuknak Egyiptomban kellene lennie. Szerettem volna, hogy ezek a tárgyak együtt legyenek a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitására, amelyet a Gízai-fennsíkra terveztem, és amit 2015-ben nyitottunk volna meg, de végül ebből nem lett semmi. Már megépítettük a tárolóhelyiségeket és az értékmegőrző szobákat, abból a pénzből, amely Tutanhamon fáraó utazó kiállításából származik. Ez a kiállítás járt Japánban, Amerikában és Ausztráliában. Kölcsönkaptunk Japántól 300 millió dollárt. Úgy terveztük, 2015-re felépül a múzeum, de a forradalom mindent megállított. Jelenleg legalább 700 millió dollárra volna szükségünk, és nem rendelkezünk ezzel az összeggel. Olyan intézményt szerettem volna, amelynek különleges identitása van, ahhoz hasonló, mint amilyen az ókori alexandriai könyvtáré volt. De a mostani helyzet miatt nem hiszem, hogy megvalósulhat ez a múzeum 2024 előtt.

- Az állam támogatja Önt a terveiben?

- Igen, természetesen. Az állam támogat minket, de nincs pénz. Semennyi. Mivel nem jönnek a turisták, minden pang. Vissza kell térniük, hogy megépíthessük ezt a múzeumot.

- Gondolja, hogy egyszer még visszakapja a posztját, mint műemlékvédelmi miniszter?

- Tudja… igent mondanék. Ha a parlamentet megválasztják és valóban igent mondhatok. Hiszen én vagyok az egyetlen, aki vissza tudja szerezni a műtárgyakat és Egyiptom dicsőségét. De most épp azon vagyok, hogy beutazzam a világot, és mindenkinek hirdessem: Egyiptom biztonságos.

- Ezekben az időkben mégis sokan félnek a Közel-Keletre utazni.

- Mindenkinek azt üzenem, hogy Egyiptom teljesen biztonságos. Volt egy forradalom, ennek vége. Van egy választott elnökünk, asz-Szíszi, aki nagyon jó elnök, stabilitást teremtett az országban. Az Iszlám Állam messze van Egyiptomtól. Ha a turisták visszatérnek, képesek leszünk helyreállítani az egyiptomi műkincseket. Hiszen ezt a turizmusból származó jövedelemből tehetjük meg.

- Melyik felfedezését tartja a legfontosabbnak?

HIRDETÉS

- Több olyan felfedezésem is volt, amely megérintette az emberek szívét és átírta a történelmet: közülük nagyon fontos volt az Aranymúmiák Völgyének felfedezése. Ez egy óriási völgy, ahol arannyal borított múmiákat találtunk. De az is ilyen volt, amikor felfedeztük a piramisok építőinek sírhelyeit. Vagy amikor komputertomográfiát használtunk és DNS- vizsgálatot Tutanhamon fáraó családján, és kiderítettük, hogyan halt meg a gyermekkirály. Vagy amikor beküldtük a robotot a Kheopsz-piramis belsejébe, és találtunk három titkos ajtót. De a Kleopátra valamint Marcus Antonius sírja utáni kutatás is ilyen, amely Alexandriánál zajlott.

- Lesz olyan fontos projektje mostanában, mint amilyen a múmiák CT- vizsgálata volt?

- Igen, szeretném Nefertiti múmiáját beszkennelni. Mert tudom, hol van.

- Tudja?

- Igen, a Királyok Völgyében a KV 21-es sírban van két múmia: az egyik fej nélküli. Amelyiknek van feje, egyes kutatások szerint Anheszenamoné, Tutanhamon fáraó özvegyéé lehet. Mellette anyja, Nefertiti fekhet. Ezt még ki kell derítenem.

HIRDETÉS

- Melyik időszakot tartja a legvonzóbbnak az ókori egyiptomi történelemből?

- Az Óbirodalmat, a piramisok korát. Egész életemben ezen dolgoztam, azon, hogy a nagy piramis és a Szfinx titkait kutassam. Ebből a témából doktoráltam, Hufu piramisát (a nagy piramis – a szerk.) akár az életem árán is megvédeném. Restauráltam a Szfinxet, és a piramisok közelében éltem két évig. A részemmé váltak.

Név: Dr. Záhi Havvász
Született: 1947. május 28. Damietta, Egyiptom
Tanulmányok: Universtiy of Pennsylvania, University of Cairo, Alexandria University, Ph. D. 1987
Pozíciók: Régészeti Főfelügyelő (1969), Régiségek Legfelsőbb Tanácsának Főtitkára (2002), Kulturális Miniszter-helyettes (2009-2011), Műemlékvédelmi Miniszter (2011)

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újabb afrikai országot von be Olaszország az illegális bevándorlás megfékezésébe

Rafah miatt borulhat a Camp David-i egyezség Izrael és Egyiptom között

Nincs reményük a gázai embereknek az ENSZ főtitkára szerint