rendkívüli hír

Dupla többséget akarnak a skótok az uniós népszavazáson

Nagyobb beleszólást akarnak az ország és a kontinens ügyeibe a választásokon megerősödött skótok.

Éppen ezt olvassa:

Dupla többséget akarnak a skótok az uniós népszavazáson

Betűméret Aa Aa

Váratlan előretörést ért el a tavaszi brit parlamenti választásokon a Skót Nemzeti Párt. Vezetője, a skót első miniszter, Nicola Sturgeon nem volt képviselő-jelölt. A skót kormány tagja marad, így szeretne nagyobb beleszólást az európai uniós ügyekbe.

euronews, James Franey:
- David Cameron újraválasztott brit kormányfő az európai országokat járja ezekben a napokban. Véletlen, hogy a Skót Nemzeti Párt vezetőjét is Brüsszelben értem utol? Mi az ön látogatásának a célja?

Nicola Sturgeon, skót első miniszter: – Egy brüsszeli civil szervezet felkérésére tartottam előadást arról, hogy miként lehetne még meggyőzőbb az európai uniós tagság Nagy-Britannia és Skócia számára. Szeretném, ha a kilépésről szóló brit népszavazás előtt az Európában élők tudnák, hogy vannak a tagságot támogató hangok is nálunk. De még ők sem gondolják, hogy az Európai Unió tökéletes. Ezért is foglaltam össze néhány reformlépést, amit ésszerűnek tartanék. Mert Britannia és Skócia gazdasági, szociális és kulturális érdekei alapján azt mondom, hogy jobban járunk, ha az Európai Unió tagjaként harcolunk a reformokért.

- Reálisan mire számít? Hiszen Skócia nem képviselhet önálló külpolitikát.

- Nem titok, hogy pártunk azt szerette volna, ha Skócia kiválik Nagy-Britanniából. De a tavalyi népszavazás nem ezt az eredményt hozta. Úgyhogy más eszközünk nem marad, mint hogy a londoni törvényhozáson belül követeljünk nagyobb szerepet Skóciának, és így szólhassunk bele az európai ügyekbe, döntéshozatalba. Erre már benyújtottunk egy törvényjavaslatot, és azt hamarosan tárgyalják is a Westminsterben. Meggyőződésem, hogy sokkal erősebb és jogilag pontosan meghatározott pozíciót kellene betöltenünk a brit érdekek Európai Unió előtti képviseletében. Például el kell érnünk, hogy a skót kormány minisztere is vezethessen egy bizottsági ülést, ha a téma érint minket. Elfogadhatatlan, hogy a halászatról szóló ülést egy köztisztviselő vezette, míg a skót képviselő csöndben ült.

- De Nagy-Britannia az unió tagja, nem Skócia.

- El kell fogadnom, még ha nem is tetszik. Ezért is készítettük azt a törvényjavaslatot, amely Skóciának és a többi nemzetnek nagyobb befolyást adna a brit döntésekben. Ezáltal az Európai Unióban is jobban hallathatnánk a hangunkat. A brüsszeli egyeztetéseim alapján pedig azt mondhatom, hogy itt szívesen hallgatnának is ránk.

- Nézzük a konkrétumokat. David Cameron kormányfő többször beszélt az uniós bevándorlóknak szánt juttatásokról. Ön szerint erre már az érkezésük utáni negyedik év előtt is jogosultak lehetnének?

- Szerintem ezzel foglalkoznunk kell, és ez téma volt itteni, brüsszeli megbeszéléseimen is. A visszaélések megakadályozására olyan szabályokat és korlátozásokat készülünk bevezetni, amelyek alapjaiban ássák alá a szabad mozgáshoz való jogot…

- (közbevág) Tehát ön ellenzi ezeket?

- Inkább azt mondanám, ezekről még meg kell engem győzni. Már most is vannak szabályaink a letelepedésről, a juttatások jogosultságáról, időkorlátokról. Lehet ezeken szigorítani, és ezt talán még más országok is támogatnák. De a szabad mozgáshoz való jog az Európai Unió egyik alapvető értéke, amit a britek és skótok is élveznek, ha más európai országba mennek élni és dolgozni.

- Ön szerint kizárható az unió és Britannia gazdasági közeledése?

- Ez inkább szónoki, mint tartalmi kérdés.

- A kormányfő kizárta.

- Nekem nem kell mindenben egyetértenem David Cameron-nal, ráadásul még ő sem részletezte, ez a különállás miért ennyire fontos. Nagy-Britannia nem az eurózóna tagja, és ez szerintem így van jól. Egy független Skóciát sem látnék szívesen az eurózónában. Így már a gyakorlatban is érvényesül ez a távolságtartás az unió gazdaságától. Hogy ezt miért kellene egy szerződésben is rögzíteni, nem nyilvánvaló. Félő, hogy a kormányfő olyan nagy célokat tűz ki, amelyeket nem tud elérni. Így aztán nehezebb lesz az uniós tagság mellett érvelnie.

- Adna beleszólást az eurózónát érintő döntésekbe az övezeten kívüli országoknak is?

- Nemcsak erről van szó. Amúgy is elkerülhetetlen, hogy az eurót használó államok nagyobb önállóságot kapjanak saját sorsukat illetően. Ez a brit álláspontban is tetten érhető, de néha úgy tűnik, hogy London az ellenkezőjét is szeretné, azaz hogy az eurózónán kívülről is beleszólhasson a gazdasági közösséget érintő kérdésekbe. Ez egy összetett helyzet, minden országnak fel kell mérnie az érdekeit, amelyek ráadásul alkalmanként változhatnak is. Szerintem az egyik probléma éppen az, hogy az emberek azt hiszik, ismerik a brit álláspontot sok olyan kérdésben is, amelyben a tényeket és részleteket még nem pontosította a brit vezetés.

- Le kell-e állítani a bevándorlók családi támogatását, ha a család külföldön él?

- Ez is arra példa, hol lehetne körültekintő módosításokkal elejét venni a visszaéléseknek. De ehhez párbeszéd, egyeztetés kell. Abban nem értek egyet David Cameron-nal, hogy ezt úgy kellene elérnünk, mint egy hisztis kisgyereknek: hogy mi diktáljuk a játékszabályokat, és ha valaki nem fogadja el, akkor durcásan kivonulunk. Ehelyett tárgyalásokkal kellene elnyernünk a többi tagállam együttműködését, így esélyesebb megkapni, amit akarunk.

- Mit ért az európai uniós népszavazásra javasolt dupla többség elve alatt?

- Ez egyszerű kérdés: Britannia nem egy nemzetből áll. Ahogy a skót függetlenség kérdésében azt hangoztatták, hogy a többi nemzet véleménye is egyenértékű, ennek az európai uniós referendumon is érvényesülnie kell. Tehát a tagságról nem dönthetnek a szám szerint fölényben lévő angolok azzal, hogy több szavazatot jelent az álláspontjuk, mint a kisebb skót, walesi vagy észak-ír nemzet véleménye.

- (közbevág) Ez demokratikus?

- Ha elmagyarázhatom, ez hogyan működne, azt is megérti, miért demokratikus. A szövetségi rendszerekben általánosan alkalmazzák a dupla többség elvét. Ennek értelmében Nagy-Britannia csak akkor léphetne ki az Európai Unióból, ha ezt mind a négy nemzet megszavazza.

- De ez a népszavazás a brit tagságról szól, nem a négy nemzet tagságáról.

- Nagy-Britannia nem egységes állam. Aki azt állítja, hogy minden, amit az egyik nemzet eldönt, az jó a többi háromnak is, az egy antidemokratikus véleményt képvisel. Máshogy láthatja az uniós tagság előnyeit, a munka- vagy befektetési lehetőségeket, szociális kérdéseket Skócia, Wales vagy Észak-Írország.

- Ön megvétózná, ha az ország többi része a kilépés mellett szavazna?

- Már a tavalyi skót függetlenségi népszavazás előtt is azt mondtam, hogy Skóciának az Európai Unióban kell maradnia, saját jogán. De ezt a jogot most semmi sem garantálja. Meg kell hallgatni Nagy-Britannia minden nemzetének a hangját, és az alapján kompromisszumokat kell kötni. Nem lenne demokratikus, ha Skóciának ki kellene lépnie az unióból, holott a szavazói ennek ellenkezőjét akarják.