rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Cameron Európában lobbizik a reformokért


Insight

Cameron Európában lobbizik a reformokért

A brit államfő parlamenti beszédében jelölte ki az új kormány feladatait a következő öt évre.

Az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unió megreformálása lesz.

- A kormányom újra fogja tárgyalni az Egyesült Királyság kapcsolatát az Európai Unióval és reformokat javasol majd az összes tagállam érdekében – mondta Erzsébet királynő.

David Cameron kormányfő ezekről a reformokról próbálja meggyőzni az európai vezetőket diplomáciai offenzívájával.

Hétfőn az Európai Bizottság elnökével is erről tárgyalt London közelében.

A júniusi brüsszeli uniós csúcs előtt most európai körútra indult.

A legbefolyásosabb vezető, Angela Merkel szava döntő lehet az ügyben.

Ő egyetért Cameronnal abban, hogy javítani kell az uniós egységes piac működését.

De abba valószínűleg nem egyezne bele, hogy London megvonja az unióból érkező bevándorlók egyes jutattásait.

Cameron találkozik a francia elnökkel, valamint a dán, a holland és a lengyel vezetőkkel.

Hogy pontosan mit akar és milyenek az esélyei?

Az Euronews egy londoni szakértőt szakértőt kérdezett a brit vezető előtt álló feladatról.

James Franey, Euronews: – Nina Schick az Open Europe intézettől, köszönjük, hogy velünk van. David Cameron brit miniszterelnök európai körútra indult, hogy támogatókat szerezzen az uniós reformokterveihez. Mit várhat ettől?

Nina Schick, Open Europe Intézet: – Nagyon fontos, hogy Cameron előkészíti a terepet a nagy tárgyalások előtt, amelyek a júniusi uniós csúcson kezdődhetnek el. Végső soron a tagállami vezetőkön múlik majd, hogy mennyire lesz sikeres a britek úrjatárgyalási szándéka. Bár az Európai Bizottságnak is lehet ebben szerepe, de elsősorban az olyan befolyásos európai vezetők között kell szövetségeseket találnia, mint Angela Merkel. Szerintem most egyfajta hangolás zajlik, ezen múlhat a tárgyalások alatt követendő taktika.

Euronews: – Pontosan mit kaphat az uniótól?

Nina Schick, Open Europe Intézet: – Gazdasági részről szabadkereskedelmi ügyletekről lehet szó a világ többi részével, de szóba jön a bürokrácia csökkentése és a jobb szabályozás. De kevés ilyen téma van és a bizottság is elindult ebbe az irányba, hiszen más országok is ezt akarják. Másrészt ott vannak a demokratikus reformok, ahol azt szeretnék elérni, hogy a nemzeti parlamentek mondják ki a végső szót az uniós ügyekben a brüsszeli bizottság helyett. Azt is biztosítani szeretnék, hogy az eurót nem használó országokat ne támadják hátba az eurózóna tagjai. Vagyis, legyen valamilyen intézményi védelem Dánia, Svédország vagy éppen Lengyelország számára, hogy ne legyenek másodrendű tagok a klubban. Szerintem az Egyesült Királyság az unió értékes partnere és az uniós dönthézhozók is tudatában vannak ennek.

Euronews: – Biztos abban, hogy mindenki szerint értékes tagja az uniónak az Egyesült Királyság?

Nina Schick, Open Europe Intézet: – Szerintem itt érzékelési zavarok vannak. Manapság sok biztonsági fenyegetést láthatunk. Itt van például az ukrajnai válság, a Közel-Kelet, vagy pedig Észak-Afrika ügye. Európa nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az egyik legnagyobb uniós haderőt, hiszen ez csapást jelentene Európának. Gazdasági téren is az egyik legnagyobb hozzájárulás érkezik az Egyesült Királyságtól az uniós költségvetésbe. Ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal elbillenne a mérleg a protekcionista mediterrán blokk irányába. Az olyan országok, mint Németország, tisztában vannak azzal, hogy az unión belül szükség van a britek liberális hangjára ahhoz, hogy Európa továbbra is globálisan versenyképes játékos maradjon a 21. században.

Euronews: – Azonban az eurózóna a mélyebb integráció irányába halad. Nem lehetetlen küldetés a britek szándéka így?

Nina Schick, Open Europe Intézet: – Éppen erre kell figyelnie Cameronnak a reformok bemutatásánál. Néhányan frusztráltak lesznek, ha nem kapnak azonnal konkrét reformterveket. Szerintem a következő hónapokban kiderül, hogy pontosan mit javasol Cameron. De nem egyenként kellene ezeket bemutatnia, hanem egy szélesebb víziót kell felmutatnia az Európai Unió számára és azt kell átültetni az uniós szerződésekbe, ami politikai realitássá vált. Már most is létezik a kétsebességes Európa. És ha a közös piacot tekintjük az uniós tagság alapjának, akkor ugyanazokat a jogokat kell biztosítani az eurót nem használó Dániának, Svédországnak vagy az Egyesült Királyságnak, mint az eurózóna tagállamainak. Természetesen nem szabad gátolni az eurózóna további integrációját, de a tagság alapja legyen továbbra is a közös piac, ne pedig a közös valuta.

Euronews: – Tehát hosszú és bonyolult tárgyalások várnak David Cameronra. Nina Schick, az Open Europe londoni irodájából, köszönjük!