rendkívüli hír

rendkívüli hír

Furcsa brit hagyomány: túszejtéssel jár a királynő beszéde

Éppen ezt olvassa:

Furcsa brit hagyomány: túszejtéssel jár a királynő beszéde

Betűméret Aa Aa

A hagyományok szerint a királynőről szól a brit parlament alakuló ülése, de a szerepe itt is szimbolikus. II. Erzsébet a felsőházban tartja a nyitóbeszédet, és a szokás szerint közben egy képviselőt közben túszul ejtenek a Buckingham Palotában, nehogy bármi baja essen az uralkodónak a parlamentben.

A ceremónia ezzel nem ér véget. A hagyományok szerint átfésülik a parlament pincéit nehogy előbújjon Guy Fawkes. Az 1605-ben előkészített merényletterv óta minden évben keresik a puskaport a parlamentben. A szokásjog része az is, hogy körbehordozzák az államot szimbolizáló kardot és egy vörös bársony kalapot. II. Erzsébet eddig uralkodása alatt kétszer hagyta ki az alakuló ülést. 1959-ben Andrással, 1963-ban pedig Edwárddal volt terhes. A 64 éves pályafutása alatt 62 alkalommal mondott beszédet.

A királynő beszéde mindig szimbolikus, mert jóformán felolvassa a ciklusra szánt kormányprogramot. Az új parlament egypárti, konzervatív többségű, a kormányprogramba így bekerültek azok az ügyek is, amelyek eddig a koalíciós kényszer miatt kimaradtak. Utoljára 25 éve, John Major miniszterelnökése alatt volt egypárti konzervatív parlament. Az előző ciklusban a konzervatívok a liberális demokratákkal kormányoztak, akik több a konzervatívoknak fontos törvényt blokkoltak.

Most, hogy megszabadultak a koalíciós társtól szó lehet az uniós referendumról, ami David Cameron és a konzervatívok szívügye és vaskosan része volt a választási kampánynak is. Cameron azt ígérte, hogy ha újra ő kap felhatalmalmazást, akkor 2017-ben a britek szavazhatnak arról, hogy Nagy-Britannia kilépjen, vagy továbbra is a tagállama maradjon az Európai Uniónak. A váratlan és nagy arányú győzelem után Cameron már megpendítette, hogy a szavazást akár már 2016-ban is meg lehetne tartani.

Az új kormánynak továbbra is kihívást jelent a skót függetlenségi mozgalom. A választásokon a Skót Nemzeti Párt ugyanis letarolta skóciai választókerületeket és 56 képviselőt küldhet a brit parlamentbe. David Cameron ígéretet tett arra, hogy új törvényt alkot, ami még több önrendelkezést ad Skóciának.

A királynő így várhatóan beszél az Egyesült Királyság jövőjéről is és kitér a már meglebegtetett javaslatokra, ami alapján Skócia nagyobb részt hasíthat ki az adóbevételekből, a skót kormány pedig saját hatáskörben járhat el a jövedelmi adózás mértékét illetően és a szociális támogatások terén. Cameron a választási hajrában egyébként arra is ígéretet tett, hogy törvénybe iktatja, hogy 2020-ig nem emeli a jövedelmi adót és az ÁFÁ-t, plusz megemeli a gyerekek után járó állami támogatásokat.

A liberálisok nélkül az új konzervatív kormány belefoghat a régóta dédelgetett terveibe. A parlament az Európai Emberi Jogi Nyilatkozat helyett, amit 1998-ban emeltek át a brit jogrendszerbe- visszahozzák a brit szokásjogot. A Snooper Charter-nek kereszelt adatvédelmi törvényt is keresztülvihetik, amitől eddig a liberálisok kiütést kaptak. Az internet és a mobilszolgáltatók ezentúl megőrizhetik az ügyfelek felhasználási történetét.

A királynő átlagosan egyébként 10 percet beszél az alakuló ülésen. Eddig a legrövidebb beszédet 2009-ben tartotta, akkor mindössze 737 szóból állt a királynői fellépés.