rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Vizsgálják a pilóták agyát, hogy csökkentsék a hibákat


science

Vizsgálják a pilóták agyát, hogy csökkentsék a hibákat

Márciusban 150 emberrel a fedélzetén lezuhant a Germanwings egyik járata a francia Alpokban. Mindenki meghalt. A szerencsétlenséget vizsgáló hatóságok megállapítása szerint a gép másodpilótája, Andreas Lubitz súlyos depresszióban szenvedett, és szándékosan idézte elő a katasztrófát. Azt viszont még mindig csak találgatják, miért tette.

Francia, amerikai és japán tudósok most azon dolgoznak, hogy jobban megismerjék a pilóták agyműködését: a stresszhelyzetekben jelentkező pszichológiai és neurológiai reakcióit vizsgálják. Azokat a jeleket keresik, amelyek a hibák elkövetése előtt jelentkeznek.

Akármennyire is gyakorlott egy pilóta, az emberi tévedés lehetősége mindig benne van a pakliban. A toulouse-i Institut Supérieur de l’Aéronautique et de l’Espace főiskolájának (ISAE-SUPAERO) laboratóriumában olyan eszközök kifejlesztésén dolgoznak, amelyek segíthetnek a pilótáknak abban, hogy eredményesebben megbirkózhassanak a nagy munkaterheléssel.

- Arra törekszünk, hogy pontosabban megértsük, mi miatt hibázhatnak az emberek. Ehhez az ideggyógyászokhoz hasonlóan elektroenkefalográfot használunk, mérjük a pulzusszámot, a verejtékezés mértékét, a pupilla méretét, követjük a szem mozgását, figyeljük, mikor merre néz a pilóta. Ezek a tesztek arra szolgálnak, hogy világosabban lássuk, hogyan viselkednek az emberek stresszhelyzetekben, vagy amikor fáradtak. Jó lenne megelőzni a baleseteket – magyarázza Mickaël Causse, az intézet adjunktusa.

Most azt vizsgálják, mi történik a pilóta agyában akkor, amikor kényszerleszállást kell végrehajtania. Az ISAE-SUPAERO professzora, Frédéric Dehais elmagyarázza, hogyan működik a szemmozgáskövető berendezés.

- Ez egy nagyon könnyű eszköz, alig 80 gramm. Az elején van egy kamera, ami a pilóta látómezejét mutatja. Ez pedig egy kisebb kamera, amely a pupillát követi, így valós időben láthatjuk, merre néz a pilóta – mutatja Frédéric Dehais.

A pupila tágulása a mentális stressz megbízható
mutatója. A kutatók pontosan követhetik, amint az erős stresszhelyzetben lévő pilóta agya szinte „leblokkol”, és racionális mérlegelés helyett érzelmi reakciók alapján dönt: figyelmen kívül hagyja a hangjelzéseket és a szóbeli utasításokat. Az egyik megoldás az lehet, hogy csökkentik a pilótára zúduló információk mennyiségét.

- Reméljük, hogy a jövő pilótafülkéje képes lesz arra, hogy kövesse a pilóta terhelését. A technológia segítségével szelektálja az információkat, és a legfontosabb teendőket optimális módon, közvetlenül a pilóta előtt lévő kijelzőn jeleníti meg. Ez sokat segít abban, hogy megbirkózzon az adott helyzettel – magyarázza az oszakai Információ Kommunikációs Technológiák Nemzeti Intézetének (NICT) vezető kutatója, Daniel Callan.

A Germanwings-gép márciusi tragédiája óta egyre többen gondolják azt, hogy a pilóta nélküli, teljesen automata repülőgépek biztonságosabbak lehetnek, a kutatók szerint azonban még messze vagyunk ettől.

- Először is van ennek egy pszichológiai akadálya. Vajon készen állnak-e az utasok arra, hogy felszálljanak egy pilóta nélküli gépre? Szerintem még nem. De az sem jó megoldás, hogy csak egy pilóta legyen a gépen, elég ha csak a Germanwings-szerencsétlenségre gondolunk. Azt hiszem, hogy még jó ideig megmarad az, hogy két pilóta vezeti a gépeket – mondja Mickaël Causse.

A kutatás eredményeit azonban addig is jól lehet hasznosítani a pilóták kiválasztásakor, a felkészítés során, valamint a fülkék optimálisabb kialakításához.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Grúzia a világ legrégebbi bortermelő országa?

science

Grúzia a világ legrégebbi bortermelő országa?