rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hajsza a marsi élet után


space

Hajsza a marsi élet után

Európa egy marsjárót küld a Marsra, hogy az élet nyomait kutassa. Az ExoMars küldetés során két űrjárműt juttatunk a vörös bolygóra, egyet 2016-ban, egyet 2018-ban.

Kedvező együttállás

Maurizio Capuano és Richard Bessudo már számolják a napokat a valaha volt legnagyobb Mars-misszió kezdetéig. Az Európai Űrügynökség és az orosz Roscosmos közös erőfeszítésének első eredménye az ExoMars 2016 űrjárműve, ami már majdnem készen van. A szerkezet két részből áll.

- Az alsó rész bolygó körüli pályára áll és kinyitja a napelemeit, hogy energiát nyerjen a napfényből – magyarázza Maurizio Capuano, az ExoMars 2016 program menedzsere. – A fölső rész a leszállóegység, amely teljesen önállóan fog landolni a Mars felszínén.

Az ExoMars 2016-nak nagyon rövid időablak áll majd nyitva arra, hogy elérje a célpontját.

- Ha a Marsra akarsz menni, várni kell a megfelelő Föld-Mars együttállásra, és számításba venni a két bolygó pályáját. Kedvező együttállás csak minden huszonhatodik hónapban van – mondja Richard Bessudo, a program másik menedzsere.

Ahol a büdös, ott az élet

A Marsnál az űrjármű kettéválik, a műhold marad bolygó körüli pályán, a leszállóegység pedig a felszínre tart. Ez lehet Európa első irányított landolása a vörös bolygón – egy szonda, a Beagle 2 ugyan már eljutott a Marsra, de jelet nem küldött, vélhetően megsemmisült.

- Kicsit olyan az alakja, amilyennek egy űrhajót vagy UFÓ-t elképzel az ember, mert ez az áramvonalas forma a legalkalmasabb arra, hogy kontroll alatt tartsuk az eseményeket a belépés során a marsi légkörbe – magyarázza Maurizio Capuano.

Az ExoMars 2016-nak két fontos feladata van. Egyrészt teszteli a leszállóegységet, másrészt a műhold a légkört fürkészi majd a záptojásszagú metán után, ugyanis ez a gáz utalhat az élet esetleges jelenlétére.

Nem könnyű a Marson ásni

- Az ExoMars 2018 új fejezetet nyit majd a Mars-kutatásban – szögezi le Jorge Vago, az Európai Űrügynökség egyik programon dolgozó tudósa. – Először nyílik meg számunkra a harmadik dimenzió, a mélység. Ez nagyon fontos, mert csak a felszín alatt, ott is meglehetősen mélyen van a legnagyobb esély bizonyítékot találni arra, hogy az élet valaha jelen volt a Marson.

Nem könnyű egy ásásra képes gépet küldeni a Marsra. Az első kihívás a legnagyobb: biztonságban le kell tenni a felszínre. Azután a marsjárónak óvatosan el kell jutnia a megfelelő helyre.

A marsjárót igyekeznek félúton a dombok és a marsi mélyföldek között letenni. A szerkezet olyan helyeket keres majd, ahol a felszín alatt vizet találhat, és ott lefúr nagyjából két méter mélyre.

- A fúrás sebessége elég alacsony, összehasonlítva a háztartásban használt fúróval – mondja Pietro Baglioni, aki a marsjáróért felelős csapatot vezeti. – 50-60 Watt-tal működik, annyival, amennyivel normál esetben egy villanykörte. És nagyszerű munkát végez, fúr egy lyukat és mintát vesz belőle.

Kéne egy nagy, kövér mikroszkóp

A NASA Curiosity marsjárója már bebizonyította, hogy lehetséges élet a Marson. Az ExoMars azt vizsgálja, hogy volt-e, vagy van-e. Mikrobák és organikus molekulák fosszilis maradványai támasztanák ezt alá.

- A mikrobák önmagukban túl kicsik ahhoz, hogy megpillantsuk őket, egytől néhány mikronig terjed a méretük – mondja Vago. – Tehát egy nagy, kövér mikroszkópra lenne szükség, hogy észleljük őket, de ezen a misszión nem lesz nagy, kövér mikroszkópunk, tehát mást kell kitalálni. Az élő szervezetek telepei kihatnak a kőzetek lerakódására, és ezt észrevehetjük. A másik lehetséges nyomra vezető az organikus molekula, ezekre úgy kell gondolni, mint olyan legókockákra, amiből élő sejtek épülhetnek.

A százmillió dolláros kérdés

Az ExoMars marsjárója észlelni tudja azt is, ha valódi élettel találkozik a Marson – távol a felszíntől és az agresszív sugárzástól.

De vajon az ExoMars tudósai elképzelhetőnek tartják, hogy van élet a Marson?

- Természetesen ez a százmillió dolláros kérdés. Abban biztos vagyok, hogy valamikor volt élet a Marson – véli Pietro Baglioni.

- Szerintem nagyon valószínű, hogy van élet a Marson – mondja Bessudo.

- Nekem az a személyes véleményem, hogy nincs – csóválja a fejét Maurizio Capuano.

- Szerintem jó esély van rá, hogy mélyen a felszín alatt, kis, védett kolóniákban létezik élet – teszi le óvatosan a voksát Jorge Vago.

Az ExoMars az évtized vége felé választ adhat a százmillió dolláros kérdésre.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Műholdakkal az óceánkutatásért

space

Műholdakkal az óceánkutatásért