rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Újabb amerikai szankciók jöhetnek Észak-Koreára nukleáris fegyverkezése miatt


Dél-Korea

Újabb amerikai szankciók jöhetnek Észak-Koreára nukleáris fegyverkezése miatt

Washington újabb büntetőintézkedéseket fontolgat Észak-Koreával szemben, mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy Phenjan nem hajlandó véget vetni nukleáris programjának.

Erről az amerikai külügyminiszter Szöulban beszélt, miután tárgyalt a dél-koreai diplomácia vezetőjével.
John Kerry ugyanitt hangsúlyozta, hogy még mindig készek tárgyalóasztalhoz ülni Phenjannal, hogy békés megoldást találjanak az észak-koreai nukleáris fegyverkezésre.

John Kerry világossá tette, hogy Washington Szöul mellett áll a szerinte egyre növekvő fenyegetettségben. Úgy fogalmazott, Észak-Korea hozzáállásából mostanra egyértelmű, hogy szembe megy az észszerűséggel, amit ugye a nukleáris program okozta konfliktus tárgyalásos rendezése jelentene.

Phenjan legutóbbi nukleáris kísérletét a hétvégén jelentette be. A hivatalos közlemény szerint egy ballisztikus rakétát lőttek ki egy tengeralattjáróról Észak-Korea teljhatalmú vezetője, Kim Dzsongun jelenlétében.

Észak-Korea a múlt század közepén indította atomprogramját, amelyből a ’70-es, ’80-as évekre lett fegyverkezési program. A nemzetközi közösség a ’90-es évek óta próbálja ellenőrzése alá vonni az észak-koreai nukleáris fegyverkezést – látszateredmények mellett máig sikertelenül.

Annyit elért, hogy Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó egyezményhez, és nemzetközi ellenőrzés alá helyezte Jongbon melletti gázhűtéses reaktorát. A ’90-es évek elején aztán szerződést kötött Dél-Koreával a nukleáris leszerelésről,
és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel is megállapodott nukleáris tevékenységének ellenőrzéséről.

A nemzetközi ellenőrök 1992-ben meg is állapították, hogy Észak-Korea nem tesz eleget kötelezettségeinek. Erre Phenjan kitiltotta az ellenőröket, sőt ’93-ban az atomsorompó egyezményt is fel akarta mondani. Erről Washington első körben lebeszélte, de aztán 2003-ban Phenjan ezt mégis meglépte, sőt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel is felmondta az együttműködést.

Ugyanebben az évben több katonai incidens srófolta a feszültséget az Egyesült Államok és Észak-Korea között, mígnem Phenjan hajlandó lett tárgyalóasztalhoz ülni. Először csak Washingtonnal állt szóba, de kínai nyomásra végül is háromoldalú tárgyalások kezdődtek amerikai, kínai és dél-koreai részvétellel. 2003 augusztusában és 2004 februárjában már hatoldalú tárgyalások folytak. Észak-Korea partnerei az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és Dél-Korea voltak.

Az akkor kezdődött egyezkedés eddig olyan eredményt nem hozott, amelytől az észak-koreai nukleáris fegyverkezés végét remélhetné a nemzetközi közösség. Amerikai ellenőrök többször is megfordultak az ottani nukleáris létesítményekben, de sosem találtak semmit, jóllehet Észak-Korea vezetése nem titkolja, hogy atomfegyvereken dolgozik. De, hogy ebben hol tart, senki sem tudja.

Amerikai szakértők szerint Phenjannak két nuklerási fegyverkezési programja fut, miközben teljes nukleáris fűtőelem-ciklussal rendelkezik (uránbánya, konvertáló üzem, urándúsító és atomerõmû). Úgy vélik, hogy Észak-Korának még nincs atomfegyvere, de bármikor lehet.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

automata fordítás

A következő cikk

világ

Tízezrek tüntettek a macedón kormány lemondásáért