rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nem csitul a kémbotrány Németországban


Európa

Nem csitul a kémbotrány Németországban

Európa szerte felkavarta a közvéleményt, az a hír, hogy a németországi külföldi hírszerző szolgálat, más néven BND az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek kémkedett Európáról.

Német nyomozók vizsgálják, hogy a BND megszegte-e a törvényt azzal, hogy segítette az Egyesült Államokat, kémkedett kormányzati tisztviselők, vállalatok, így az Airbus csoport után.

A takargatás is felmerült. A német média szerint a kémkedésről szóló feljegyzéseket töröltek a BND adatbázisából.

Mennyire lehet káros a botrány Angela Merkel koalíciójának? Ráadásul az ő mobiltelefonját is megfigyelte az NSA. Brüsszelben, az Európai Parlamentben kérdeztük vendégeinket:

Elmar Brok, a Külügyi Bizottság elnöke és Merkel kancellár Kereszténydemokratáinak tagja.

Jeppe Kofod, az Egyesült Államokkal való kapcsolatért felelős parlamenti bizottság tagja, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője.

Klaus Buchner német zöldpárti képviselő, a külügyi bizottság és a biztonsági és védelmi albizottság tagja.

- Emartól kérünk választ először az első kérdésre. Megbíznak-e a továbbiakban az európai kormányok és szervek a BND-ben a botrányt követően?

- Én soha nem bíznék egy titkosszolgálatban sem, és erre számos ok van. Tudjuk, hogy a brit hírszerzés az NSA-vel közösen és önállóan is kémkedett Európában, ahogy mások is. Úgy tűnik, hogy Németországban az NSD-vel együttműködve a BND tette ezt a kormány tudta nélkül. Nem lesz átláthatóbb a helyzet attól, hogy jobban ellenőrizzük a titkosszolgálatokat, mint eddig.

- Jeppe, ön inkább bizakodó vagy sem?

- Nagyon fontos, hogy ellenőrizzük a titkosszolgálatokat, hogy törvényes keretek között működnek-e. Nagy közfelháborodást keltett Németországban, hogy kiderült: az NSA kémkedett Németországról. Azóta úgy tűnik, hogy a német hírszerzés is érintett az ügyben, ezért meg kell válnunk az efféle tevékenységtől.

- Klaus, zavarja ez önt?

- Elvileg egyetértek az elhangzottakkal. Nem az a kérdés, hogy bízhatunk-e a hírszerző szolgálatokban, hanem hogy bízhatunk-e a mögöttük álló kormányokban. Azok birtokába kerül az információ, így az a kérdés, hogy bízhatunk-e a német és az amerikai kormányban.

- Tényleg törvényt sértett a BND, vagy tevékenysége a szeptember 11-i terrortámadás után elfogadható? Emiatt is lehetett együttműködés az NSA és a BND között. Elmar?

- Pont ez a probléma, mert még mindig nem tudni a részleteket. A német parlamentben zajlik egy vizsgálat a történtekről. Egyelőre zavaró, hogy nem tudni, hogy teljes mértékben jóhiszemű együttműködés zajlott-e az NSA és a BND között, vagy célirányosan akartak információt gyűjteni, ami ellenkezik a törvényeinkkel.

- Klaus, ön szerint történt törvénysértés?

- Természetesen megszegték a törvényeket, mert így kémkedni illegális Németországban. És bár az NSA nem német, de be kell tartania a német törvényeket.

- Jeppe, a BND bejelentette, hogy limitálta kapcsolatait az NSA-vel. Ez elegendő? Másrészről nem szűkíti a terrorellenes nyomozásokat a kapcsolatok korlátozása?

- Szerintem fontos, hogy az amerikaiakkal tisztázzuk a játékszabályokat. Nem kémkedünk a szövetségesről és barátról. Ha bármi felmerül, azt megbeszéljük, demokratikusan választott kormányok működnek. Nem titkosan, hírszerzés útján jutunk információhoz.

- Rendben. Elmar, mit tehetünk? Tehető bármi európai szinten? Vagy nemzeti hatáskörben hatékonyabb lehet?

- A titkosszolgálatok működése nemzeti hatáskörben zajlik. Európai szinten viszont tehetünk azért, hogy az Egyesült Államok végül elfogadja az adatvédelmi egyezményeket, így az európai polgárok adatai védettebbek az amerikai felhasználással szemben. Másodsorban világossá kell tennünk, hogy a terrorizmus megfékezése miatt kell együttműködnünk, és nem egymás polgárai ellen kell kémkednünk.

- Akkor térjünk át a kereskedelmi tárgyalásokra Amerikával. Az iménti nehézségek mennyire bonyolítják meg ezeket a tárgyalásokat, Jeppe?

- A bizalom nagyon megingott a lehallgatási botrány miatt. A Merkel-ügy vagy egyéb példái a titkosszolgálati kémkedésnek károsak. Ezektől el kell rugaszkodnunk, ha eredményes transzatlanti kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat szeretnénk. Európának és Amerikának szüksége van egymásra.

- Klaus, mégis, ezek a botrányok nem gátolják az egyeztetéseket?

- Nem, szerintem ez a megállapodás inkább segíti a törvényalkotást is, a mában jobban alkalmazható szabályok megalkotását. De ha a bizalom sérül a kormányok között, akkor azt a tárgyalások folytatása előtt újra kell építeni.

- Mi a helyzet a németek bizalmával? A megkérdezettek 60 százaléka szerint sérült Merkel kancellár hitelessége. Van ezzel neki tennivalója, Elmar?

- Én nem aggódom Merkel asszony pozícióját illetően, de meg kell bizonyosodnunk, hogy a német kormány megteszi a megfelelő lépéseket. A briteknél a kormány együttműködik a hírszerzéssel. Ez nagy különbség. Merkel kifejezetten ellenzi az egymás elleni kémkedést. Jobb technikára van szükségünk, hogy ellenőrizhessük a szolgálatok működését, ami Amerika számára is világossá teszi, hogy a bizalmatlanság károsan hat a kereskedelmi egyeztetésekre.

- Ezzel van még tennivaló. Klaus, ön egy másik párt tagja. Bajban van Merkel, különösen a nagykoalíciót tekintve?

- Mindenképpen. Nagy a botrány, mert néhány kulcsszó ürügyén mindenki a kémkedés célpontja lehet. A bizalom elveszett.

- Van még itt valami… bocsánat, Jeppe, még mondana mást is?

- Szerintem európai szinten kell demokratikus vitát tartani a titkosszolgálatok ellenőrzéséről, ugyanis a hírszerzésre szükség van a terrorizmus elleni védelem miatt. Ugyanakkor szükséges törvényi keretek között tartani a szolgálatok működését.

- Tehát ön szerint európai szinten kell reagálni erre. Ön szerint is, Elmar?

- Szerintem a kormányok közötti kapcsolatokat kell tisztázni. Az nem célszerű, hogy nemzeti intézmények kémkedjenek európai intézmények ellen. Ez visszataszító.

- Nézzük más szemszögből is a problémát! Merkel nem hozza nyilvánosságra azokat a szempontokat, amik alapján megfigyelést kért az NSA a BND-től. Megtarthatja ezt a titkot, Klaus?

- Az efféle kulcsszavakat, ahogy én hívom, a kormánynak és a kormányfőnek kell ellenőrzés alatt tartani.

- Jeppe ön szerint helyesen titkolózik Merkel?

- Erősebb demokratikus kontrollt kell építenünk a hírszerzés rendszerébe. Németországban a parlamenti ellenőrzésre is igény van, bizottságot állítottak fel erre a célra. Az ellenőrzés erősítésével ismét jobban bízhatunk a titkosszolgálatokban.

- Elmar, tartható-e a titok?

- Először is működik egy vizsgálóbizottság és a német parlament egyéb intézményei is vizsgálódnak. Ismerve Merkelt, kész a vizsgálatokat lefolytatókkal együttműködni. De a magam részéről szeretném látni a francia, a brit, a dán vagy az olasz szolgálatok megfigyelési szempontjainak listáját is.

- Végül, gondolják, hogy az uniós szervezeteknek több intézkedést kellene tenniük önmaguk és privát szférájuk védelmére? Klaus.

- Ez alapvető, persze. Vállalatok és magánszemélyek számára is. A privát szféra csak speciális esetekben sérthető, és a kormány által ellenőrzött módon.

- Elmar, egyáltalán lehetséges így tenni?

A vállalatoknak többet kell tenniük, és nemcsak a hírszerzés demokratikus országokban való működése miatt, ahol ezt nyilvánosan megvitathatjuk. Gondoljunk a cyber támadásokra, az Oroszországból vagy Kínából végzett műveletekre, emiatt szükséges a nagyfokú védelem. A mi rendszerünk szabad, így a titkosszolgálatokról is vitatkozhatunk. Oroszországban vagy Kínában ez nem lehetséges.

- És végül, Jeppe, ütközik ez az egyének privát szférájával is?

- Jobban alkalmazható irányelvek szükségesek a hírszerzést és az adatvédelmet illetően. De a titkosszolgálatok működése is fontos. Ugyanakkor közzé kell tennünk, hogy ki használ olyan módszert, ami valóban káros ránk. Terroristák és egyes országok kifejezetten veszélyesek Európára nézve.