Antibiotikum-rezisztens baktériumok sok bajt okozhatnak, európai kutatók ezek ellen fejlesztenek egy új megoldást.
Az antibiotikumok számtalan életet mentettek meg 1928, a penicillin felfedezése óta. De kiterjedt használatuk miatt olyan új betegségek jelentek meg, amelyekre ma nincs gyógyszer.
Gerard feleségével, Joke-val éppen Görögországban nyaralt, amikor az asszonyt agyvérzés érte. A helyi kórházban olyan fertőzést kapott, amely újabb betegséget nem okozott, viszont nagyban megnehezítette az alapbetegség kezelését.
- Már folyt a a rehabilitáció, amikor kiderült, hogy egy veszélyes, antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzs hordozója – mesélte Gerard Leeuw. – Karanténba kellett zárni őt és még négy másik embert, akiket addigra megfertőzött. És bár semmilyen tünete nem volt, nagyon nehéz volt neki, mert se a családja, se a barátai nem látogathatták, és sokan féltek attól, hogy közelítsenek hozzá.
Az antibiotikum-rezisztens baktérium életveszélyes lehet – különösen akkor, ha a beteg immunrendszere gyenge. Az úgynevezett szuperbaciktól nagyon nehéz megszabadulni – ezen dolgozik egy európai kutatási projekt.
- Ezek a baktériumok húgyúti fertőzéseket, vérkeringési megbetegedéseket okozhatnak, és különösen veszélyesek lehetnek, ha a páciens amúgy is nagyon beteg – magyarázta az Euronews-nak Willem van Schaik, az utrechti orvosegyetem mikrobiológusa, az EVOTAR nevű uniós kutatási projekt koordinátora. – Ha egy baktérium ellenáll az antibiotikumoknak, akkor nincs is túl sok lehetőségük az orvosoknak, hogy mivel kezeljék a fertőzést.
A probléma egyre elterjedtebb Európában, különösen a kontinens déli részén. Ezt egyrészt a túlzott antibiotikum-használat, másrészt a kórházak rossz higiéniai viszonyai okozzák.
- Ez a probléma olyan méretű, hogy összehangoltan, egyszerre több oldalról kell megközelíteni – fűzte hozzá Marc Bonten, mikrobiológus. – Ad egy, vissza kell fogni, racionalizálni kell az antibiotikum-használatot. Ad kettő, jobb higiéniás viszonyokat kell teremteni a kórházakban. Ad három, kellenek új antibiotikumok merte ezek a kórokozók maguktól nem tűnnek el.
Egyes baktériumok több millió éve, természetes körülmények között váltak ellenállóvá az antibiotikummal szembe. Az a kérdés, hogyan bukkant fel ez a tulajdonság emberre veszélyes kórokozókban?
- Az antibiotikum-rezisztencia a természetből jön. Azt kell megértenünk, hogy az ezt hordozó gének hogyan kerülnek a talajban vagy a vízben élő baktériumokból olyan kórokozókba, amelyek emberi betegséget okoznak – magyarázta a munkájukat Willem van Schaik. – Ha ezt megértjük, akkor kifejleszthetünk olyan beavatkozásokat, amivel az antibiotikum-rezisztencia terjedését megakadályozhatjuk.
Az antibiotikum mellékhatásaként a maradványai eljutnak a vastagbélbe. Ott szükségtelenül megölnek egy csomó hasznos baktériumot, ami utat nyit a rezisztens, rossz baktériumok terjedésének. Vagyis az antibiotikum hatását az előtt le kell állítani, hogy eljutna a vastagbélbe.
- A vastagbélben nagyon fontos baktériumpopuláció él – azt is mondhatjuk, hogy több baktérium él a vastagbélben, mint ahány sejt van az emberi testben. Ha ezeket mind megöljük, az antibiotikum maradványai teljesen felforgatják a bélflórát – mondta Pierre-Alain Bandinelli,a Da Volterra nevű techcég igazgatója.
A kutatók szerint az a megoldás, ha a beteg az antibiotikummal együtt egy másik kapszulát is bevesz, ami azonban csak a vastagbélben oldódik fel, és ott kiereszt egy anyagot, ami felszívja az antibiotikum maradványait.
- Kicsit olyan ez, mint egy szivacs – magyarázta Bandinelli. – Együtt vesszük be az antibiotikummal, és ez a vastagbélnél felszíván az antibiotikum összes maradványait még azelőtt, hogy az megzavarná a bélflóra működését.
Az új gyógyszer két sikeres klinikai teszten van túl, hamarosan valódi betegeken is kipróbálják.