Ugyan a gazdaságon már látszik a fellendülés, a britek még nem érzik ennek hatásait a saját életükben. Növekvő ingatlanárak, egyetemi tandíjak, és a
HIRDETÉSUgyan a gazdaságon már látszik a fellendülés, a britek még nem érzik ennek hatásait a saját életükben. Növekvő ingatlanárak, egyetemi tandíjak, és a megélhetés emelkedő költségei bizonytalanná teszik a Britanniában élő közepes- és kiskeresetűek életét. Ez nem csak a krízis és a megszorítások miatt van így, de a globalizáció is sokakat lefelé tett mobillá a társadalomban.
Ha ránézünk a brit gazdaságra, úgy látszik, javul, de ha letöröljük a felszínt, már más képet látunk. Egy megnyomorított középosztályt, a felső osztály kezében összpontosuló vagyont, miközben sok háztartásnak csak a küzdelem jut.
>h3>Egy csekk, és más semmi
Mindössze egy órányi távolságra Londontól fekszik a kertvárosias Bicester. A legújabb adatok szerint itt is egyre többen fordulnak az ételt osztó élelmiszerbankokhoz, hogy enni tudjanak adni a családjuknak. A Trussel Alapítvány 400 ilyen élelmiszerbankot üzemeltet az Egyesült Királyságban, ügyfeleik száma meghaladja az egymilliót, ez 19 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ebben az élelmiszerbankban egy munkakereső hajléktalan is megdöbbent, mennyire megváltozott az adományt keresők összetétele, hogy milyen sokan vannak egy lépésre a pénzügyi összeomlástól.
– Szörnyen sokan jönnek ételosztásra, és nem csak magamfajták, akiknek már régóta rosszul megy a soruk, hanem olyanok is, akiknek még van munkájuk. Mindannyian emberek vagyunk, és ezt is az emberek jóindulatából ehetjük meg, nem a kormány segít, amelyik inkább adóztat, ahelyett hogy a fizetéseket emelné.
Bizonytalan kezdet
Britanniában ez nem csak a gazdagok és a szegények közötti különbség, egyre inkább kortól is függ. A növekvő tandíjak és megélhetési költségek miatt a mai fiatalok a szüleiknél rosszabbul fognak élni. A 25 éves Dan Kidby máris 30 ezer fonttal tartozik az egyetemi alapképzése miatt. Diplomázás után is a szüleinél volt kénytelen lakni, hogy legyen pénze a masters képzésre, és még a drága fővárosi létet is finanszíroznia kell. Valószínűleg egész életében fizetni fogja a hitelét.
– Valószínűleg nem lesz nagy fizetésem, 25-30 ezer fontos éves bérem lehet, szóval valószínűleg az adósságomat nem fogom tudni kifizetni. Addig leszek adós, amíg végül le nem írja a bank. Végülis ez egy különadó, nem igaz? Egyszerűen kevesebb pénzem lesz. Nagyon idegesítő meg irritáló, és véleményem szerint tisztességtelen is. De hát bele vagyok ragadva, ez van.
Családi ügyek
Nem csak a diákélet költségei nőnek, hanem a családalapításé is. Readingben, 25 percre Londontól él Georgina Dean még szerencsésnek érzi magát hogy van munkája, Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy mindkét gyerekét óvodába kell adnia, ami a fizetésének jelentős részét elviszi.
Pillanatnyilag havi 1800-1900 fontot fizetünk, ami évente 22 ezret jelent – Ugyan Georgina Dean pillanatnyi helyzete stabilnak mondható, a jövő mindig aggodalomra ad okot a családanyának – Sosem tudhatod, mit hoz az élet. Sosem tudni, hogy mikor veszíted el a munkádat, szóval mindig szükség van egy vészforgatókönyvre.
Vékonyka közép
A csökkenő életszínvonal, a növekvő megélhetési költségek és a munkáltatótól való függés bizonytalanná tette a közepes és alsó jövedelmi kategóriákba tartozók életét.
David Boyle, a Broke: Who killed the middle classes című könyvében társadalmi katasztrófát jövendöl, és a középosztály forradalmát sürgeti. Ellenkező esetben szerinte szélsőséges politika jöhet:
– Ha a középosztály besokall, nagyon perverz politika jöhet, nagyon dühös, nagyon intoleráns, amivel nagyon óvatosnak kell lenni. Máris látható mind a jobb- mind a baloldalon – ha nincs egy erős centrista politika, akkor jönnek ezek a szélsőségek mindkét oldalon, mert szükségessé válnak.
Boyle úgy látja, kevesen siratják a középosztályt, de szerinte az eltűnése mindenkit érint – azt mondja, hogy lesz a felső egy százalék, és alatta egy hatalmas proletariátus, vagyis nem lesz út felfelé. Május 7-én a választók dönthetnek jövőjük irányáról.