NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Reflektorfényben az észak-afrikai és a közel-keleti filmek Lyonban

Reflektorfényben az észak-afrikai és a közel-keleti filmek Lyonban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az egyiptomi El Ott (A Macska) című filmet Lyonban, a 15. Festival Cinémas du Sud keretében mutatták be először európai közönségnek. El Ott, vagyis

HIRDETÉS

Az egyiptomi El Ott (A Macska) című filmet Lyonban, a 15. Festival Cinémas du Sud keretében mutatták be először európai közönségnek. El Ott, vagyis a Macska, egyfajta jó bandita, aki a kairói gyerekek szerveivel kereskedő bűnözők ellen harcol. Személyes bosszú hajtja, miután kislányát is elrabolják a gengszerek. Harca közben lelkiismereti válságba kerül: attól fél, ő is ugyanolyan bűnözővé válik, mint ellenségei.

A főszerepet Amr Waked alakítja, aki a film producere is egyben.

- Olvastam valahol a bűnügyi hírekben, hogy megcsonkított gyerekek holttestére bukkantak egy szeméttelepen. Sokkolt, hogy ilyen a valóságban is létezik – mondta Amr Waked.

A film forgatókönyvírója és rendezője Ibrahim El-Batouta. A történet gyökerei elészen Ozirisz mítoszáig nyúlnak vissza. Az egyiptomi királyt féltékeny testvére, Széth 14 darabba vágta. Ízisz, Ozirisz felesége megkeresi a holttest részeit, hogy újra életre keltse.

- Az egyiptomi Ozirisz-mítosz volt az első olyan történet, amelyben valakit kegyetlenül feldarabolnak, és ami utólag a feltámadás és a halál utáni élet szimbólumává válik – magyarázta a rendező.

Az egyiptomi mozi veteránja, Farouk Al-Fishawy játssza a bandavezért. Ez a hallgatag figura a Gonosz megtestesítője, aki egy több mint hatezer éves kultúrával rendelkező országban uralkodik.

- A test minden vallás szerint szent, legyen szó az egyiptomi többistenhitről, a zsidó, a keresztény vagy az iszlám vallásról, mindegyik szentként tiszteli az emberi testet. Elérkeztünk arra a pontra, amikor már az is elképzelhető, hogy megvetjük az emberi testet – mondta Waked.

A Lumière Intézet mozitermében 9 film olyan filmet vetítettek, amely vagy valamelyik Maghreb-országban (Tunézia, Algéria, Marokkó) vagy a Közel-Keleten készült.

- A Festival Cinémas du Sud új módon közelíti meg azt a válságot, amelyen az arab világ az arab tavasz óta keresztülmegy. A filmek ezeknek a népeknek a szenvedését mutatják be az európai nézőknek – magyarázta az Euronews tudósítója, Ahed Alkalls.

Nem mindegyik film arab nyelvű. A Hóesés előtt című alkotás Siyar története, aki az iraki Kurdisztánból, egy kis faluból elindul, hogy megölje a nővérét, aki Európába szökött az esküvője elől. Helyre kell állítania a család becsületét.

A rendező két évig kereste a megfelelő színészt a szerepre.

- A saját ruháját és cipőjét viseli a filmben. Azt akartam hogy megőrizze a hitelességét, hogy természetes legyen. Ennek a fiúnak nem volt mozis tapasztalata, soha nem hagyta el Kurdisztánt. Az az egyszerű falusi srác volt, akit megírtam a forgatókönyvben. Ebben a filmben nem csak a nő az áldozat, de a férfi és a fiú is. Lehetne bármilyen gyerek, európai, norvég, de a sors úgy hozta, hogy abban a földrajzi régióban él, ahol a háború része az életének, és ez a természetesen hat rá. Nem járhat iskolába, ezért nincs más választása, mint hogy az életből tanuljon – mondta Hisham Zaman.

A Hóesés előtt a fikció és a doku határán mozog. Az amatőr szereplők is erősítik a dokumentumfilmes hatást. A fesztiválon egyébként dokumentumfilmeket is vetítettek. A műfajnak egyre több követője van az arab világban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Eddig tartott a védelem: lejártak az első Mickey egér szerzői jogai

Női szerepek, migráció, Auschwitz – fontos témák az Európai Filmdíjon

Monica Bellucci a Thessaloniki Filmfesztivál díszvendége