Az új elnök megválasztását új remények övezik a megosztott Cipruson.
HIRDETÉSAz új elnök megválasztását új remények övezik a megosztott Cipruson. Mustafa Akinci győzelmével nagyobb eséllyel lehet folytatni a korábban félbeszakadt tárgyalásokat. Az ENSZ közvetítésével az újraegyesítésről, a tartós béke megteremtéséről, de legalább szorosabb kapcsolatok létrehozásáról tárgyalnának azok, akik a közeledést szorgalmazzák Ciprus a magát Észak-ciprusi Török Köztársaságnak kikiáltó terület között.
A török kötődésű északi terület új elnöke kampányában ígéretet tett, hogy gyors közeledést kíván elérni a 82 százalékban görögök lakta Ciprusi Köztársasággal.
A választási ígéret nemzetközi szinten is nagy figyelmet kapott, Ciprus ugyanis több mint 40 éve megosztott. A sziget 1960-ban lett független az Egyesült Királyságtól. Az ottomán időktől Ciprus görög és török lakossága hagyományosan együtt élt, egészen addig, amíg a hatalmi megosztás felvetette a Görögországgal való egyesülés lehetőségét.
A közösségek közötti erőszakhullám egy évtizedét követően 1974-ben a ciprusi görög katonákból álló Nemzeti Gárda a görög katonai hatalom támogatásával puccsot kísérelt meg. Törökország megszállta a sziget északi harmadát, a békét célzó műveletekkel, ahogy Ankara nevezte. Athénban közben összeomlott a katonai hatalom.
Törökország 30 ezer fős katonai erőt telepített az északi területre, így Ciprus megosztottsága tartós maradt. Ankara civileket is betelepített, hogy növelje a török lakosságot. Az ENSZ határozatai mindezt elítélték, de az északi terület 1983-ban egyoldalúan kikiáltott függetlenségét Törökország elismerte.
A 2004-es népszavazást követően a görög ciprusiak nagy többsége utasította el az ENSZ rendezési tervét, amit a török ciprióták támogattak, miszerint a sziget két állama szövetségi formában egyesüljön az Európai Unióhoz való csatlakozás idejére.
Ekkorra Törökország már a belépésről folytatott tárgyalásokat az Európai Unióval, de a ciprusi patthelyzet megakasztotta a folyamatot. A nemzetközi jog alapján a sziget északi részét a Ciprusi Köztársaság török erők által megszállt területeként tartja számon a nemzetközi közösség.
Hivatalosan a török hatóságok támogatják az újraegyesítésért történő erőfeszítéseket. A vitás területeken szóba került a katonai erők kivonása, a menekültek visszatérése és letelepülése, illetve a kompenzáció. Eddig sem a nemzetközi szankciók, sem az EU-s tagság kérdése, de még a pénzügyi válság sem serkentette a békefolyamatot. A kompromisszum érdekében nem volt hajlandó engedni a ciprusi görög kormányzat sem.
A török és görög megosztottság kérdését elmélyíti a Ciprus közelében fekvő tenger alatti szénhidrogén készlet. Vitatott, hogy kit és milyen mértékben illet a jövőben annak kiaknázása.
Az új ciprusi elnök, Akinci győzelme mégis új reményeket ébreszt a közeledésre vágyók körében.
Exkluzív interjúnk a török ciprusiak új elnökével
Mustafa Akinci elsöprő győzelemmel lett a török ciprusiak elnöke, és nagy várakozások övezik, hogy milyen változásokat tud majd serkenteni. Ciprus megosztottsága régóta megszilárdult. Hogyan lehet kimozdítani az ügyet a bemerevedett keretek közül? – kérdezte az Euronews riportere, Bora Bayraktar a török ciprusiak elnökét, Mustafa Akincit:
- Mint mondtam, erősíteni szeretném a megoldásra irányuló törekvéseket és a bizalomépítést. Ez Ciprus problémája. De vannak belügyeink is, amikben képviselnem kell a különböző nézőpontokat, így a Törökországgal való kapcsolatainkban. Olyan elnök kívánok lenni, aki nem a pártok, hanem az emberek problémáit akarja megoldani. Az elnöknek függetlennek kell lennie, nem részrehajlónak, tekintetbe véve mindenki érdekét.
- A görög oldalról máris pozitívan reagáltak az ön megválasztására. Mit üzen a görög ciprusiaknak?
- Amikor Nicosia polgármesterének választottak az 1974-es megszállás után, én voltam az első, aki közös projektet indítottam a sziget két közösségének együttes részvételével. Nicosia óvárosának vízellátását kellett megoldanunk. Sikerült a csatornarendszert is kialakítani. A város fejlesztése a közös projekttel kezdődött tehát. Így a görög ciprusiak is tudják, hogy én vagyok az a személy, aki igyekszik elősegíteni az együttműködést. Természetesen azt is tudják, hogy a saját közösségem érdekeit is védem. Ezen belül igyekszem úgy cselekedni, hogy az mindkét félnek jó legyen. Ciprus megosztottsága fél évszázada létező. Reményeim szerint a görög ciprusiak vezetőjével osztjuk azt a nézetet, hogy közösen kell megoldást találnunk, ami a sziget mindkét közösségének és a jövő generációinak előnyére válik. Ez a sziget 9 ezer négyzetkilométer. A két közösségnek igazságosan és helyesen kell megosztozni rajta.
- Mi a helyzet a törökországi aggodalmakkal, amiket a választási kampány hangvétele keltett?
- Valójában én még nem tudok ilyen törökországi aggodalmakról. A török illetékesek azt tették, amit tenniük kellett. Hivatalosan nem avatkoztak be a választásokba, ami ritka a történelmünkben. Az elhunyt elnök, Denktaş mondta mindig, hogy Törökország akarata ellenére egy jelölt sem nyerhet választásokat Ciprus török részén. Akkoriban ez így is volt, de azóta változtak az idők. Ahogy szerte a világban, itt is arra a személyre szavaznak a választók, akit a legalkalmasabbnak tartanak.