rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A kiapadhatatlan energiaforrás: a nukleáris fúzió


hi-tech

A kiapadhatatlan energiaforrás: a nukleáris fúzió

A dél-franciaországi Cadarache-ban épül a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az ITER. Összesen 34 ország vesz részt a gigászi projektben, amelynek az a célja, hogy megépítsék a világ legnagyobb kísérleti atomreaktorát, amely a csillagokhoz hasonló módon, fuzionálással termelne energiát. Ha a terv sikerrel jár, akkor olcsó és gyakorlatilag kimeríthetetlen tiszta energiaforrás jön létre, amely végső soron a kőolajat és a földgázt is helyettesítheti.

- Itt vagyunk a majdani fúziós reaktor szívében. A reaktor háromszor nehezebb, mint az Eiffel-torony, és 60 futballpálya-nagyságú területet foglal el – mondja az Euronews tudósítja, Claudio Rocco.

A fúzióhoz hidrogént tartalmazó forró gázra van szükség. A gázt olyan nagy nyomással és hőmérsékletre kell felmelegíteni, mint ami a nap belsejében van, vagyis körülbelül 150 milllió Celsius-fokra. Ahhoz hogy ezt elérjük, erős mágneses mezőkre van szükség. A fúziós reakció két hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium között jön létre.

Az ITER nemrégiben kinevezett főigazgatója, a 65 esztendős Bernard Bigot meg van győződve arról, hogy a projekt megoldja bolygónkon az energiatermelés problémáját.

- Melyek a nukleáris fúzió előnyei úgy általában, különösen a hagyományos atomerőművekkel szemben?

- Legnagyobb előnye maga az üzemanyag, a hidrogén. A hidrogén óriási mennyiségben megtalálható a természetben, a tengerben, a tavak vizében, tehát ez egy több száz millió évig áradó forrás. Másik előnye az, hogy a keletkező radioaktív hulladék viszonylag gyorsan lebomlik, alig néhány száz év alatt. Ez gyorsnak számít a maghasadás során keletkező, több millió év alatt lebomló anyagokkal összevetve – feleli Bernard Bigot.

Bigot szerint probléma esetén a nukleáris fúzió könnyen megállítható szemben a fisszióval, a maghasadással, ahol még ha sikerül is leállítani a folyamatot, a több tonnányi veszélyes nukleáris anyagban folytatódik az energiafelszabadulás.

Ebben a teremben azon dolgoznak a mérnökök, hogy a nukleáris reaktorok különböző komponenseit virtuálisan összeillesszék. A Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból, Kínából és az Egyesült Államokból érkező elemeknek tökéletesen kell illeszkedniük. A projekt sok problémával szembesül. Az egyik gondot a trícium jelenti. Mi történne akkor, ha baleset miatt kiszabadulna a környezetbe?

- Ha történne egy baleset. De milyen baleset? A tartály végülis nem zár tökéletesen, és ez a gáz halmazállapotú anyag pedig kiszabadulhatna és kiszökhetne a természetbe. De ez a mennyiség akkora lenne, hogy az embereket nem kellene kitelepíteni, és valós nehézségek nélkül folytathatnák megszokott életüket – mondja az ITER főigazgatója.

A mérnökök speciális csöveket építenek a trícium számára, amelyek baleset esetén elvezetnék a veszélyes anyagot. Az ITER-rel szembeni másik nagy kétely az, hogy nagyon drága. Jelenleg 16 milliárd euróra becsülik a költségeket, ami már háromszor annyi, mint amit 2006-ban mondtak.

- Nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül a beruházás, hanem az, hogy megéri-e. Őszintén szólva úgy gondolom, hogy még ezért az összegért is megéri, amelyet az imént említett, ami ugyan jelentős, de az az energiamennyiség, ami majd idővel, hosszú távon keletkezik, teljes mértékben igazolni fogja a kezdeti beruházás nagyságát – mondja Bigot.

Ebben a virtuális teremben tanulmányozzák a projekt különböző elemeit működés közben. A szimuláció alapja egy speciális mozgáskövető rendszer.

Az ITER egyelőre egy óriási álom, de Bernard Bigot és csapata nagyon hisz benne.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Az okosvárosok „zöldre sminkelik” a házakat - CITyFiED

hi-tech

Az okosvárosok „zöldre sminkelik” a házakat - CITyFiED