rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az utolsó német Azerbajdzsánban


life

Az utolsó német Azerbajdzsánban

A XIX. században és a XX. század elején több mint kétszázezer német költözött a Kaukázusba. Miért? Kik voltak, mi maradt utánuk?

Helendorf volt az első német kolónia és az első külföldiek által alapított város Azerbajdzsánban. Az 1819-ben alapított város többszöri átnvezés után a Göjgöl nevet kapta, és az évszázados német kulturális befolyás jegyeit viseli magán.

Az első német telepesek 1818-ban érkeztek Azterbajdzsánba, az akkor már létező Elisabethpol nevű városba. Egy évvel később százhúsz család megalapította Helendorfot. Különböző okokból jöttek a Kaukázusba.

- A németek, akik a XIX. század elején érkeztek ide, Württembergből jöttek, a szegénység és a nyomorúságos életkörülmények elől menekültek el a hazájukból, a háború és a munkanélküliség elől – mesélte Sergije Humbatova, a város turistairodájának vezetője. – Az orosz kormányzat akkoriban növelni akarta a keresztények számát a térségben.

Göjgölben ma már nem élnek németek. Az utolsó, Viktor Klein 2007-ben, hetvenkét éves korában halt meg. Barátja, Fikret elvitt minket Viktor házába, amit még annak apja épített. Az épületből hamarosan múzeum lesz. Belépni a házba kicsit olyan, mint elindulni visszafelé az időben. Viktor Klein rádiótechnikus volt, a német mellett azeriül és oroszul is beszélt. Személyisége mélyen gyökerezett mindhárom kultúrában.

- Két sütő van a konyhában, az egyik német, a másik szovjet. A német jobb – jegyzi meg lakonikusan a nyugdíjas építész Fikret.

1941-ben, miután a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, Moszkva rendelettel kiutasította az összes németet a Kaukázusból. Viktor családja maradt, de ők kivételnek számítottak. Körülbelül egy hét alatt majdnem kétszázezer németet telepítettek ki a Kaukázusból Közép-Ázsiába és Szibériába. Huszonkétezer embernek kellett elhagynia Azerbajdzsánt. Súlyos csapás volt ez a német közösségnek, amely komoly szerepet játszott a helyi társadalmi, kulturális és gazdasági életben.

- Viktor apja egy lengyel orvos volt, tagja a kommunista pártnak, és abban az időben volt egy olyan döntés, hogy a vegyes párokat nem telepítik ki. Ezért ők maradhattak – mesélte Fikret.

Viktor sok más helyi némethez hasonlóan szívesen borászkodott. Göjgölben ennek nagy hagyományai vannak, ma is számos alkalom nyílik a helyben termett borok megkóstolására. A bor a német telepesek öröksége. 1860-ban ők indították el az első azeri borászatot Göjgölben.

A XIX. század végére a Fohrer és Hummel testvérek vállalata termelte a térség borának hatvan százalékát. Az üzem a szovjet időkben is működött, konyakot és más töményeket termelt az orosz és kelet-európai piacra. A borászat – bár sok változáson ment keresztül – mai is virágzik.

A németek a város szerkezetén és építészetén is rajta hagyták a kezük nyomát. Azerbajdzsán első luteránus temploma 1857-ben épült, ma múzeum. A városközpontban sétálva több mint háromszáz német házat láthatunk a szokatlanul egyenes utcákon.

- Bizonyos dolgokat mi tanultunk meg tőlük, másokat ők tőlünk.1822-ben ez a fajta építkezés itt nagyon nagy előrelépés volt. Abban az időben az azeri utcák meglehetősen girbegurbák voltak – jegyzi meg Fikret.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Novruz: perzsa újév Azerbajdzsánban

life

Novruz: perzsa újév Azerbajdzsánban