rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Gallipoli – egy harcmező emlékei


Törökország

Gallipoli – egy harcmező emlékei

A Gallipoli-félszigeten fekvő Canakkale város melletti domboldalon olvasható a legismertebb török versrészlet.

“ Vándor állj meg itt!
A föld, amelyen jársz,
tanúja volt egyszer egy korszak végének.
Ha lehajolsz csendben,
meghallhatod egy egész ország szívdobbanását.”

Göröngyös, nehéz terep vezet fel a dombtetőre. Az Euronews riportere a helyi dokumentumfilmes-producerrel, Gökhan Tarkan Karamannal teszi meg az utat.

- A mai napig találni különböző tárgyakat a 100 évvel ezelőtti ostromból. Íme egy szövetségesek által kilőtt puskagolyó – mutatja.

- Manapság mit láthatunk itt a félszigeten járva-kelve?

- Ez egy elhagyatott rész, mondhatni a madár se jár erre. A félsziget egy hatalmas földdarab, ahol egykor félmillió ember harcolt. Évszázada itt golyók süvítettek, bombák tépték a sziklát. Tehát ha figyelmesen sétálsz repesz darabokra, töltényekre, hadi felszerelés maradványaira akadhatsz bárhol. Különösen eső után tűnnek fel nagy számban a lábunk alatt.

Az évszázados leletek, hadi és emberi maradványok, használati tárgyak rengetege idézi fel a hajdani oktalan vérontást és a hősiességet. 44 ezer antant, valamint 87 ezer török elesett katona emlékét a Gallipoli Múzeumban.

- A csata sok részlete a mai napig nem ismert. Egy 100 évvel ezelőtti, bő fél esztendei állóháborúról beszélünk. Rengeteg pontos és legalább annyi pontatlan információból próbáljuk összerakni a Dardanellák ostromának valós eseménysorát. Még mindig, nap mint nap tanulhatunk belőle valamit.

75 ezer ember szállt partra a Gallipoli-félszigeten. Franciák, szenegáliak és angolok mellett harcoltak itt ausztrálok és új-zélandiak, indiaiak, szudániak és kanadaiak is. Óriásiak voltak a támadók veszteségei már az első napon a Kemal Atatürk ezredes és német parancsnokok által vezetett török egységek védte partszakaszon.

Tudósítónk elmondta, hogy 100 éve, 1915. április 25-én itt, Canakkale mellett próbálták megvetni lábukat a szövetségesek. Tíz és százezrek hónapokon át ontották vérüket, melynek emlékei lépten-nyomon megtalálhatók a félszigeten. Abban bízhatunk, hogy az akkori ellentéteket mára legyőzte a barátság.