rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kudsi Ergüner: a szufi közel áll a technóhoz


le mag

Kudsi Ergüner: a szufi közel áll a technóhoz

Kudsi Ergüner a hagyományos Mevlevi szufi zene egyik mestere, a török fuvola, a ney egyik legismertebb játékosa. Családjában már négy nemzedék óta foglalkoznak a szufi muzsikával.

A török zenész Azerbajdzsánban, a Nemzetközi Mugam Fesztiválon nyilakozott az Euronews-nak a tradicionális szufi zene és modern interpretációjának kapcsolatáról.

- Ha modern szemszögből nézzük a szufi zenét, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen a szufizmus közel áll a technóhoz. A lelkesültségnek egy formája, amely sokakat vonz azok közül, akik a muzulmán társadalmakban nyugatiasabb szemléletűek. Látjuk az embereket forogni, embereket, akik neyen játszanak, embereket, akik átérzik a szufizmust. De ami a legfontosabb, az az, hogy olyan emberek is érdeklődnek a miszticizmus iránt, akiknek tradicionálisan semmilyen kapcsolatuk nincs ezzel.

Ergüner 1973-ban Párizsba költözött, hogy építészetet tanuljon, de aztán visszatért a zenéhez. Több 200 lemezen közreműködött. Filmzenéket is írt az utóbbi 20 évben.
Játszott például a Vengo című filmben is.

Egyik legutóbbi albuma, az Iszlám és a Blues, amelyen flamenco zenét játszik együttesével az andalúziai Ibn-i Arabi verseire.

- A miszticizmusról is beszélünk, nem csak a szufizmusról. Ez a miszticizmus már létezett Andalúziában, az iszlám korszakában. Ennek nagyszerű példája İbn-i Arabi. Van egy verseskötetet, amelynek címe “Tercuman-ül Eşvak” (Érzelmeid tükörképe). Flamencozenészek olvassák föl ezeket a verseket, miközben mi arabul olvassuk őket. Nem csak az a célunk, hogy a flamencót ötvözzük a saját zenénkkel. Be akartuk mutatni, hogy kulturális örökségünk eléri Spanyolországs és India partjait is, tehát jóval messzebbre nyúlik, mint politikai határaink.

Kudsi Ergüner karrierje több mint négy évtizedes. Az egész világot bejárva bizonyítja, hogy zenéjének nincsenek határai. Márciusban fellépett például Rotterdamban, Los Angeles-ben és Velencében is. Áprilisban Berlinben és Ankarában is játszik.

- Természetesen a kultúra határai nagyon különböznek a politikai határoktól. Sajnos a kormányok nacionalista megfontolásból megpróbálnak egyfajta kultúrát megőrizni országuk határain belül. De mi játszunk szerzeményeket görög zeneszerzőktől és örményektől is, törökországi örményektől. Ha például Tatyos Ekserciyan vagy Hampartsoum műveit kivonnánk Isztambulból, akkor nem sok maradna, lenne olyan, hogy a “mi zenénk”.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
ASAP mesterinek tartja új lemezét

le mag

ASAP mesterinek tartja új lemezét