NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

EU–Kuba: nyitás, üzlet, emberi jogok

EU–Kuba: nyitás, üzlet, emberi jogok
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Óvatos politikai reformok kezdődtek a kommunista szigetországban, de Fidel Castro nem bízik az amerikaiakban.

HIRDETÉS

Az Európai Unió és Kuba tovább javítaná kapcsolatait. Több évtizedes ellenségeskedés után az Egyesült Államok is békül a karibi szigetországgal, amelynek kommunista vezetése óvatos reformokat hajt végre.

Az európai és amerikai cégek lehetőséget látnak a nyitásban, a 11 milliós Kuba ugyanis a hosszú elszigeteltség után ideális piacnak ígérkezik. Ugyanakkor emberjogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is gyakran fenyegetnek, tartóztatnak le, sőt bántalmaznak ellenzékieket Kubában.

Vendégeink: Javi López, az Európai Parlament szocialista képviselője, az Euro–Latin-Amerikai Parlamenti Közgyűlés tagja; Jimena Reyes, a Nemzetközi Emberijogi Szövetség térségért felelős igazgatója; Javier Couso, az EP külügyi bizottságának alelnöke, az egyesült baloldali frakció tagja.

Chris Burns, Euronews: – Az első kérdés: nem halad túl gyorsan Európa és az Egyesült Államok a Kubával folytatott tárgyalásokon a kapcsolatok normalizálása felé?

Javi López: – Nem igazán. Sok-sok évtized telt el, és az eddigi politika, ideértve az embargót és a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, nem vezetett sehová. Talán ezúttal hatékonyabbak leszünk, és az új eszközökkel elő tudjuk segíteni a demokratikus változásokat Kubában. Az pedig magától értetődő, hogy nyitni akarunk egy új világ, Latin-Amerika felé.

Jimena Reyes: – Nem az a kérdés, hogy túl gyorsan haladunk-e. A kérdés a módszer és a fontossági sorrend. Mi azt szeretnénk, ha a tárgyalásokon az emberi jogok és a demokrácia lennének a középpontban. Hiba lenne különválasztani ezeket a kérdéseket a kereskedelmi szempontoktól.

Javier Couso: – Szerintem inkább késő, de még nem túl késő. Latin-Amerikát illetőleg létezik egy bizonyos geopolitikai hangsúlyeltolódás, és az Egyesült Államok végre megértette ezt. Sajnos eddig az Európai Unió is Amerikát követte, habár az Unió külügyi főmegbízottja, Federica Mogherini most végre elment Kubába, de ezzel egy kicsit elkésett.

**– De a kubai rezsim változatlanul letartóztatja a másként gondolkodókat. Üzleteljünk egy ilyen rendszerrel?**Jimena Reyes: – Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg ezekről az emberi szempontokról. A kubai kormányzat megsérti az emberi jogokat ezekkel a letartóztatásokkal, ilyenformán bűnöket követ el. Ebben a szellemben kellene tárgyalni az emberi jogokról.

**– Tény, hogy az utóbbi években több tucat politikai foglyot engedtek szabadon Kubában. Ugyanakkor a Human Rights Watch szerint az ellenzékieket továbbra is zaklatják, őrizetbe veszik, kirúgják az állásukból. Kell nekünk kapcsolat egy ilyen rendszerrel?**Javier Couso: – Az emberi jogokat nem volna szabad kettős mércével mérni, ahogyan az Európai Unió teszi. Itt van például Mexikó, Kolumbia, vagy éppen Marokkó, az Unió kiemelt partnere, amelyik gyilkol és jogellenesen tart megszállva területeket. Kuba terrortámadásokat szenvedett el, vegyi fegyveres akciókat, merényleteket. A világ minden jogrendszerében, ideértve az én hazámat is, ha valaki egy külföldi hatalom támogatásával meg akarja dönteni az alkotmányos rendet, azt 20 év börtön fenyegeti.

**– Akkor képmutatás lenne közeledni Kubához?**Javi López: – Évek óta tartunk fenn Kubával kereskedelmi és politikai kapcsolatokat. Ne feledjük, hogy az Európai Unió a legnagyobb külföldi befektető Kubában, és a szigetország második legfontosabb kereskedelmi partnere. A közelmúltban 18 ország kötött kétoldalú egyezményeket Kubával. Itt arról van szó, hogy végre lezárjuk a hidegháború utolsó fejezetét, és befolyást gyakoroljunk a demokratikus folyamatokra és az emberi jogok helyzetére. Kubában mindkettőből hiány van.

– Európa engedményeket tesz az emberi jogok terén, hogy kiterjeszthesse kereskedelmi kapcsolatait?

Javier Couso: – Nem szabad fegyverként használni az emberi jogokat. Tiszteletben kell tartanunk a szuverenitást és a nemzetközi rendet. Az ENSZ alapokmánya az alapelvek között sorolja fel, hogy nem szabad beavatkozni más országok belügyeibe. Kuba zsarolása nem vezet sehová. Kuba kitartott az elvei mellett, és ezt tudomásul kell vennünk, hiszen Latin-Amerika megváltozott.

Jimena Reyes: – Szerintem nyilvánvaló, hogy nyomást kell gyakorolnunk a kubai vezetésre. Jó dolog a párbeszéd, de haladást kell elérnünk. Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak támogatnia kell a kubai civil társadalmat.

– Versenyben vagyunk az amerikaiakkal, akik szintén normalizálni akarják a kapcsolataikat Kubával. Ez vajon kompromisszumokat kíván az emberi jogok ügyében?

Javi López: – Nem. Mi befolyást akarunk Kubában, méghozzá azért, hogy haladást érjünk el a demokrácia és az emberi jogok terén, az egyéni szabadságjogokban, és gazdasági változásokat idézzünk elő. Másként kell csinálnunk, mint az előző évtizedekben, és most pontosan ezt tesszük. Ne kapcsoljuk össze a kereskedelmet az emberi jogok megsértésével.

– Fidel Castro azt mondja, nem bízik meg az amerikaiakban. Miért bízzon meg akkor az európaiakban?

Javier Couso: – Természetes, hogy nem bízik meg az amerikaiakban. Az Egyesült Államok nem hajlandó kiadni Luis Posada Carriles-t, aki felrobbantotta a Cubana légitársaság egyik repülőgépét. 78 embert ölt meg! Halálbrigádokat szervezett Salvadorban. Még jó, hogy a kubaiak nem bíznak az Egyesült Államokban. Ami Európát illeti… amíg kölcsönösen tiszteletben tarjuk a szuverenitást és a be-nem-avatkozás elvét, addig bármiről lehet tárgyalni, ideértve az emberi jogokat is.

Jimena Reyes: – A bizalom kölcsönös dolog. Reméljük, hogy Raúl Catrónak van elég bizalma és bölcsessége, hogy előrehaladjon a tárgyalásokon az emberi jogok ügyében is, hogy része legyen az elkövetkező politikai átalakulásban.

HIRDETÉS

– Ragaszkodnunk kellene ehhez az átalakuláshoz? Hogyan mozdulhat el ez a rezsim a demokrácia felé?

Javi López: – Ötven éven keresztül ragaszkodtunk egy olyan állásponthoz, amelyik nem hozott demokráciát Kubába. Újra kell gondolnunk a dolgokat. Obama és Raúl Castro panamai találkozója hallatlanul fontos esemény volt, egy új időszak kezdetét jelezte. Reményeink szerint elősegíthetjük a rendkívül fontos demokratikus folyamatokat, mégpedig a párbeszéd, az együttműködés, a kereskedelmi kapcsolatok alapján. Kuba és az Egyesült Államok viszonya rettentően elmérgesedett ebben az ötven évben.

– Nem fogja a kapitalizmus tönkretenni a kubai életformát? Nem fogják nagy nemzetközi cégek bekebelezni a kubai gazdaságot?

Javier Couso: – Nem hinném. Kubában jobb az egészségügyi ellátás és az oktatás, mint más latin-amerikai országokban. Kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek. És a kubaiak tudják ezt.

Jimena Reyes: – Nem nézhetünk mindent kizárólag gazdasági és kereskedelmi szempontból. A nyitás értelemszerűen változásokat idéz majd elő. De könnyen alakulhat minden a kínai minta szerint, vagyis hogy a politikai rendszer nem változik. Ez a kihívás az Európai Unió számára. Ahhoz, hogy a politikai rendszer is változzon, tudnunk kell, hogyan tárgyaljunk, hogyan gyakoroljunk nyomást. Tervek kellenek. Kolumbia esetében konkrét lépéseket vártunk el cserébe a tárgyalások folytatásáért. Segíteni kell a kubai kormányzatnak, hogy részese legyen ennek az átalakulásnak.

HIRDETÉS

Javi López: – 2011 óta előreléptünk a gazdasági nyitás ügyében. Már látszanak a politikai változás első jelei is. Nem az a dolgunk, hogy előírjuk Kubának, mit kell tennie. Hanem az, hogy segítsünk, és a diplomáciai, illetve kereskedelmi kapcsolatainkon keresztül egy olyan új, demokratikus rend felé tereljük Kubát, amilyenre szüksége van. És amilyet egész Latin-Amerika megérdemel az új amerikai-kubai, EU-kubai kapcsolatok keretében.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az összeomlás felé tart az Unió?

Európa segélydilemmája

Brit kilépés - egyezkedés az Unió jövőjéről