A helyiek azzal vádolják a vendégmunkásokat, hogy elveszik előlük a munkát.
Az elharapódzó erőszak ellen tüntettek a dél-afrikai Durban kikötővárosában. Az erőszakhullám két hete kezdődött, az áldozatok többsége külföldi. Már legalább négyen meghaltak.
Egy helyi zulu törzsfőnök előzőleg azzal vádolta meg a közeli afrikai országokból (Kenya, Burundi, Kongó, Tanzánia, Mozambik, Malawi) érkezetteket, hogy elveszik a munkát a helybeliek elől – ez szabadította el az indulatokat. A megvadított tömeg gyilkol, fosztogat és gyújtogat.
Egy felvonuló diák arról beszélt, hogy feketék támadnak feketékre. Nincs tehát rasszista indíték: a tettesek és az áldozatok egyaránt feketék, mintha képtelenek volnának elviselni, hogy valamelyikük előbbre jut.
A kétségbeesett vendégmunkások közül sokan mindenüket hátrahagyva táborokban keresnek menedéket. Féltik az életüket, különösen azok, akiket már megtámadtak. Az emberek sebesüléseiket mutatják a kamerának.
– Fogalmam sincs, hová mehetnék, a hazámban is nagyon rossz a helyzet – mondja egy kongói férfi. A háború elől menekültünk el, mint annyian mások is. A legtöbben közülünk nem mondhatják egyszerűen azt, hogy na jó, akkor hazamegyünk.
Az 50 milliós Dél-Afrikai Köztársaság a kontinens sikeresebb országai közé tartozik, ezért legalább 5 millió külföldi menekült oda a jobb élet reményében. A munkanélküliség 25, a fiatalok körében 40 százalékos.
2008-ban egy hasonló erőszakhullám hatvan ember életét követelte.