Agyvérzés után az élet alapvető feladatait is újra kell tanulni:szenzorokkal teli intelligens tárgyak segíthetnek ebben.
Hogyan lehet javítani az agyvérzés túlélőinek életminőségén?A cogwatch nevű európai kutatási projekt kutatói most azon dolgoznak, hogy a sztróknak minél kevesebb hatása legyen a mindennapi életükre.
- Négy-öt hónapra tolószékbe kényszerültem, utána jött a rehabilitáció. Először járókeretre, aztán botra váltottam. és miután a fizikoterapueták ráállítottak a botra, már semmmi nem állíthatott meg, semmi a világon – meséli Rita Upton, aki túl van egy agyvérzésen.
- Az agyvérzés csak fizikailag vetett vissza, az agyam pont olyan gyorsan jár, mint korábban – szögezi le Stephen Wright. – Mindig is gyorsan járt az eszem, és ez ma is így van. Kimondani viszont nem mindig tudom, amit gondolok
Az agyvérzés jellemző utóhatása, hogy a beteg nem tud precíz mozgássorokat végrehajtani. Ezt a tünetet nem könnyű diagnosztizálni, ugyanakkor az önálló életvitelt nagyon megnehezíti.
- Tipikus maradványtünet, hogy a szekvenciákban hibákat ejtenek – magyarázza Gary Randall, a brit agyvérzéses betegek szövetségétől. – Esetleg rossz sorrendben csinálják a dolgokat. Mondjuk ennek a betegnek van egy teafiltere. Azonnal beleteszi a cukortartóba. Teljesen megfeledkezik a teásbögréről, amit elvileg használnia kellene. Azután látjuk, hogy kivesz egy újabb teafiltert, és megismétli a hibát.
A Cogwatch nevű európai kutatási projekt tudósai egy személyre szabott lakóhely-rehabilitációs programon dolgoznak ilyen tünetektől szenvedő betegeknek.
A mindennapi használati tárgyak egy kijelzőhöz kapcsolódnak, amely jelzi, ha használatukban hibát vétenek, illetve utasításokkal segíti a mindennapi feladatok végrehajtását.
- Segítünk, hogy a napi rutintevékenységeket gyorsabban hajtsák végre, és kevesebbet hibázzanak – mondja Randall.
A Birminghami Egyetemen fejlesztették és gyártották a rendszer lelkét képező elektronikát. Az intelligens használati tárgyakban kifinomult szenzorok érzékelik a a tárgy helyzetét a térben, a mozgás irányát, a fogás erősségét. Az információ vezeték nélküli hálózaton jut el a központi egységhez.
- Amikor felemelem a teáskannát, a szenzorok már nem nyomódnak neki az asztalnak, tehát nyilvánvaló, hogy a kancsót felemelték – mutatja be a rendszer működését a gyakorlatban Martin Russel, a Birminghami Egyetem számítástechnikai kutatója. – A gyorsulásmérő jelzi, hogy a kancsó mozgásban van. Amint a bögre felé mozgatom, ez is látszik a gyorsulásmérő adatain. Amikor megdöntöm a kancsót, hogy tejet öntsek a bögrébe, erről megint érkezik egy karakteres jel a gyorsulásmérőtől.
A rendszerhez intelligens fogkefe is van. Az agyvérzés túlélőin kívül ezek az eszközök hasznosak lehetnek az alzheimeres betegeknek vagy a traumás agysérülések elszenvedőinek is. A kutatók szerint a rendszer egy évtizeden belül kerülhet piacra.
- A terapeuta rendszerint nem megy házhoz, de ez a rendszer igen – mondja Alan Wing, a Cogwatch projekt koordintora. A páciens a saját otthonában gyakorolhat, miközben az orvosnak rendelkezésre állnak adatok arról, hogy otthon mit, hogyan csinál. Szerintünk ez segíteni fog az orvosnak, de természetesen helyettesíteni nem tudja.