rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hosszú az út a megegyezésig Kuba és az Egyesült Államok között


Amerikai Egyesült Államok

Hosszú az út a megegyezésig Kuba és az Egyesült Államok között

Barack Obama és Raúl Castro 2013 végén, Nelson Mandela temetésén kezet fogott egymással. De hogyan jutottunk el idáig? Miért tulajdonítottak ennek sokan történelmi jelentőséget? Tekintsük át röviden a világsajtót bejárt kézfogás előtörténetét!

A “Július 26-a Mozgalom” által hirdetett fegyveres felkelés az 1958-as Santa Clara-i rohammal vívta ki a végső diadalt, mivel másnap Fulgencio Batista örökre elhagyta Kuba szigetét. A forradalom hivatalosan is győzedelmeskedett, az ideiglenes kormányt pedig 1959 februárjában felváltotta Fidel Castro uralma.

Castro államosítását Washington azonban nem nézte jó szemmel, először gazdasági nyomásgyakorlással, embargóval próbálta változtatásra bírni a Commandantét.

1961-ben aztán a CIA aktív támogatásával emigránsok szálltak partra Kubában azzal a céllal, hogy megdöntsék a fennálló kormányt. Ez azonban Amerika kudarcával zárult – az eredmény 118 halott és 1200 bebörtönzött.

Egy évvel később pedig – amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján – nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. Moszkva és Washington között kirobbant a rakétaválság. A vitát Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár végül tárgyalásos úton rendezték.

A szakítás megroggyantotta Kubát, amely soha nem volt ilyen közel a Szovjetúnióhoz, mint a hidegháború kellős közepén. Abban az időszakban ugyanis a szigetországot a Szovjetúnió tartotta életben, de a “Vasfüggöny” leomlása után Oroszország elengedte Kuba kezét. Az életszínvonal drasztikusan zuhant az amúgy sem dőzsölő karibi országban.

Egyre többen és többen próbálták meg összetákolt lélekvesztőkön elérni az amerikai partokat, életüket kockáztatva. Elian Gonzalez, a kubai kisfiú kálváriájára még élénken emlékszik a világ: anyja a tengerbe veszett, őt pedig végül visszaküldték apjához, Kubába az amerikai szövetségi hatóságok.

Egy a napokban készült felmérés szerint a kubaiak 97 százaléka gondolja úgy, hogy az amerikai-kubai viszony rendeződése jó hatással lesz az országra. 79 százalék elégedetlen a gazdasági rendszerrel, ami 64 százalék szerint megváltozhat a Washingtonhoz fűződő viszony javulásától.