NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Harc a Parkinson-kórral egy kínai harcművészet, a taiji segítségével

Harc a Parkinson-kórral egy kínai harcművészet, a taiji segítségével
Szerzői jogok 
Írta: Beatrix Asboth
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Magas vérnyomás, Parkinson-kór, időskori demencia, autoimmun betegségek, hogyan vehetjük fel a harcot az ilyen és ehhez hasonló problémákkal egy kínai harcművészet segítségével? A taijit vagy tai chit a lassú, harmonikusan hullámzó mozgásáról lehet felismerni. Sokunknak a parkokban együtt mozgó kínai nyugdíjasok látványa juthat az eszünkbe, ám a taiji ennél sokkal, de sokkal több. A hatásmechanizmusát ugyan még rejtegeti az orvostudomány elől, ám az eredményekről egyre több bizonyítékot találhatunk.

- A taiji fokozza a csontozat rugalmasságát és tömegét is, az inak nyújthatóságát, az izomerőt. Javítja az egyensúlyérzéket, csökkenti az elesés lehetőségét – kezdte sorolni dr. Pintér Barbara, aki évek óta kutatja a taiji egészségre gyakorolt hatását, miközben maga is oktatóvá vált. – A taijit jó pár éve vizsgálják, de tudományosan csak néhány hatását tudják megfogni. Összességében nem úgy hat mint az aszpirin, beveszed és csökkenti a lázat. A taijit aktívan gyakorlók figyelme koncentráltabb lesz, a tudat tisztább, fókuszáltabb. Az időskori demenciában, Alzheimer-kórban és Parkinson-kórban szenvedők esetében, vagyis olyan emberek esetében, ahol a betegség agyi elváltozást okoz, kimutatták, hogy fokozza az önbecsülést és a nyugalmat.

- A Parkinson-kór és a hozzá hasonló betegségekkel kapcsolatban nem lehet arra várni, hogy magától elindul a javulás – mondta dr. Hujber Endre, aki hat éve kezdett taijizni, a Parkinson-kór kiegészítő kezeléseként.

A Magyarországi Taoista Tai Chi Társaság budapesti termében jártam, ahol több Parkinson-kórral diagnosztizált beteg tanul. A Taoista Tai Chi-t a világ 26 országában oktatják. A Parkinson-kór kezelésével kapcsolatban jelentős eredményeket értek el.

Nády Éva, Hámori Ferenc, Kiss Anikó

Nády Éva oktató, maga is Parkinson-beteg, ám ha nem mondja, nem gondolnám róla.

- 2005-ben diagnosztizálták a Parkinson-kórt. Amikor rájöttem, hogy segíteni akarok magamon, elkezdtem keresni a lehetőségeket. A mozgásommal volt baj, gyakran megbotlottam, folyton a földet figyeltem. A kocsiban nem tudtam hátrafordulni, hátranyújtani a kezem. 2007-ben jöttem el taijizni. Először kicsit hitetlen voltam. Aztán egy kétnapos edzőtáborban az instruktor külön foglalkozott velem, mindent gyorsabban, intenzívebben kellett csinálnom. Két nap után ki tudtam nyújtani a kezem, amit azelőtt nem tudtam. Ha az ember megismeri a testét, megtanulja, hogy kell használni azt, a lábait, a kezeit. Ebben segít sokat a taiji.

A Taoista Tai Chi Társaságnál nem létezik speciális gyakorlatsor a Parkinson-betegek számára. Együtt végzik a gyakorlatokat egészséges társaikkal. Az oktatók inkább praktikus tanácsokkal látják el őket, ezeket alkalmazva könnyebbé válnak a hétköznapjaik. Akikkel beszélgettem a mozgáskoordináció és a testtartás javulását emelték ki, mint leglátványosabb eredményt.

- 25 évesen diagnosztizáltak Parkinson-kórral – mesélte Kiss Anikó – tizenegy évvel később már egyáltalán nem mozogtam. Utána agyi pacemakert ültettek be. Ezzel visszakaptam a mozgásomat, viszont egyensúlyzavarom lett, főleg hátrafelé, a hátrafordulásoknál. Emiatt kezdtem el taijizni. Annyira megtetszett a mozgásforma, hogy itt ragadtam. Az egyensúlyzavarom miatt pedig próbálom a mindennapi életben alkalmazni a tanultakat, főleg a fordulásoknál, ahol észrevettem, hogy segít. Ezen kívül nyugodtabbá tesz. Habár azt azért nem merem kijelenteni, hogy a taiji javított az állapotomon.

Edzés a Magyarországi Taoista Tai Chi Egyesület budapesti termében

Hogyan hat a taiji a testre, a szervezetre?

- A hatásmechanizmusról nehéz beszélni, mivel nehéz bizonyítani mit, hogyan csinál a taiji a szervezetben. Az eddigi kutatások alapján az biztos, hogy csökkenti a vérnyomást, szabályozza a szívritmust, csökkenti a koleszterinszintet, javítja a tüdőkapacitást, de ez minden sportra igaz. Ugyanakkor a taiji egy nagyon szelíd mozgás, nem terheli túl fizikailag a testet. A szív idegrendszeri működésére gyakorolt hatása például az olimpikonokéhoz hasonlítható, ami a mozgás intenzitását figyelembe véve nagyon különleges dolog. Az emésztőrendszerre gyakorolt hatása szintén jelentős. Sok vizsgálat foglalkozott azzal, hogy a stabilitást rendkívüli módon javítja. Gondoljunk csak az idősebbekre, hányuknak van csípőproblémája, ami a legtöbb esetben műtéttel végződik. Ezért a WHO már tíz éve ajánlja számukra a taiji gyakorlását. Az egyik kísérletben 70 év fölöttieket vizsgáltak. Heti kétszer 45 percet gyakorolták a taijit hét héten át. A stabilitásuk jelentősen javult – magyarázta dr. Pintér Barbara.

Nády Éva a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján is tart szemináriumokat, méghozzá ingyen. Honnan jött az ötlet?

- Társaságunk minden tavasszal és ősszel tart ingyenes tanfolyamot, amolyan ízelítőt, hogy az emberek megismerjék a taoista taijit, és merjenek eljönni. Az elmúlt évek alatt rajtam látványos javulás látható, a tartásomon, a járásomon sokat segített. A gyógytorna másképp erősít, az is nagyon jó és fontos. Kiegészítve a taijival még jobb eredményeket lehet elérni. A kezelőorvosom mondta, hogy csináljunk a klinikán egy taiji csoportot, melynek vezetésére felkért a Taoista Tai Chi Társaság.

Dr. Pintér Barbara, mesélnél nekünk néhány kiemelkedő vagy meglepő kutatásról a taiji egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban?

- A taiji karban tartja a hormonháztartást, növeli az antioxidáns szintet. A Testnevelési Egyetemen végeztünk egy kutatást, amelyben 50 fő vett részt. A taijit gyakorlók antioxidáns szintje meghaladta az átlagpopuláció szintjét. A kontroll csoportba nem sportolókat hívtunk. Figyelembe vettünk több dolgot, ami befolyásolhatja az antioxidáns szintet, például a zöldség- és cukorfogyasztást. Egy másik – nem saját – kutatás a taiji immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálta AIDS betegeken. Az esetükben nőtt a vörösvérsejtek és a T-sejtek száma, ami elképesztő eredmény.

HIRDETÉS

Április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját. 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Világhírű lett a lomb nélküli magyar lombkoronasétány – ilyenek a valódiak: lélegzetelállító példák

Sértő állításokra hivatkozva feljelenti a magyar kormány a SPAR-t

A gyűlöletbeszéd kezelése is a kultúrharc részévé vált – interjú Berecz Tamás szakértővel