rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Alagutat fúrhatnak a Mount Everest alatt a kínaiak


világ

Alagutat fúrhatnak a Mount Everest alatt a kínaiak

Alagút a Mount Everest alatt, kétszáz kilométeres tenger alatti csatorna Alaszka és Oroszország között, az európai fővárosokat Kínával összekötő, többezer km-es úthálózat. A kínai állami média szerint Kína nagyszabású vasútbővítésekben gondolkozik, ennek része volna az az alagút is, melyet a Mount Everest alatt építenének. A cél, hogy összekössék Kínával Nepált, a hagyományosan inkább Indiához kötődő országot.

Pekingben jelenleg is vizsgálják, mennyire megvalósíthatóak a legutóbb bejelentett, ambíciózus vasútbővítési tervek. Sokan szkeptikusan állnak a tervezett építkezésekhez, melyeknek nagy része lehet, hogy soha nem valósul meg, mások viszont inkább amiatt aggódnak, hogy hatna mindez Nepálra, a hagyományosan India szövetségesének tekintett országra, írja a The Guardian.

Nem csak a Mount Everest alatt, a tengerben is építkeznének

A napilap a China daily cikkére hivatkozva azt állítja: a már létező, Csinghaj-Tibet vasútvonalat – ami a tibeti fővárost, Lhászát köti össze Kína többi részével – hosszabbítanák meg Nepálig. Ha a terveket elfogadják, szakértők szerint a projekt már 2020-ra megvalósulhat.
A vasútvonal összeköttetést teremtene Kína és a nagy indiai piacok között, nepáli források szerint pedig a kínai külügyminiszter kifejezetten támogatja az ötletet.

- A vasútvonal valószínűleg a Csomolungma alatt haladna át, vagyis a munkásoknak jó mély alagutat kell ásniuk – mondta Wang Mengcsu vasúti szakértő, aki azért kételyeiről is beszámolt. – Ha a kihívást jelentő himalájai tereppel és az emelkedőkkel sikerül is megbirkózniuk, még mindig ott van az a probléma, hogy a vonatok Nepálban sehol sem tudnak többel haladni, mint 120 km/óra – tette hozzá.

A múlt évben a Beijing Times írt már arról, hogy Kína egy nagysebességű vasúthálózat építésére készül az USA irányába, ami nagyjából 13 ezer km lenne, 3 ezer km-el több, mint a jelenlegi leghosszabb, a Transz-Szibériai vasút. A tervek szerint a vonat 200 km-en keresztül a tenger alatt, a Bering-szoroson át haladna egy alagútban, ami a világ leghosszabb víz alatti alagútja lenne, és egyenesen Alaszka felé haladna. A The Times szintén felsorol három nemzetközi, nagysebességű vasúti tervet, melyek a megvalósítás különböző fázisaiban járnak, és kínaiak kiviteleznék őket.

Az egyik ezek közül a London-Párizs-Berlin-Varsó-Kijev-Moszkva útvonalon haladna, majd kettéválna és az egyik útvonal Kazahsztánon át Kínába vezetne, a másik Kelet-Szibériába. Egy másik terv a nyugat-kínai Urumcsi városát kötné össze Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Irán és Törökország vidékeivel, németországi végállomással.

A harmadi vonalat Nyugat-Kínából Szingapúrig építenék. Hogy a nagyszabású tervekhez mit szólnak az érintett országokban, nem tudni. Az viszont bizonyos, hogy a thaiföldi katonai junta 23 milliárd dollárt biztosított az utolsó tervezet országukon átívelő szakaszához.

Az indiaiak nem a kínai vasúttól, a kínaiaktól maguktól félnek

Az indiaiakat eközben egészen más aggasztja: az egyre növekvő kínai jelenlét Nepálban. Egyre több ugyanis a Peking által finanszírozott építkezés, infrastruktúra-fejlesztés, ingyenes kínai nyelvtanfolyam, repülőjárat vagy épp zarándokhely az országban. Az idelátogató kínai turisták száma gyorsan nő, csakúgy, mint a katmandui piacokat elárasztó kínai áru mennyisége.

- A kínaiak nagyon keményen próbálkoznak, de az Indiát és Nepált összekötő kötelékek nagyon erősek, nem beszélve a hasonló kultúráról és földrajzról – mondta az egykori indiai diplomata, Parthasarathy. – Építhetnek pár utat, de nem alkalmazhatnak ötmillió nepálit.

A két hatalmas ázsiai ország közötti rivalizálás egyre intenzívebb az utóbbi időben. Indiai források szerint a mérleg jelenleg az indiaiak javára billen, ugyanis sikerült visszaszorítaniuk a kínai befolyást Sri Lankán, mely szigetet évtizedek óta hagyományos indiai szövetségesként tartanak számon.

világ

Pitypang, útifű, cukorkóró – kínai gyógynövények a magyarok egészségéért – interjú Dr. Chennel