Szabadon bocsátotta több mint kétszáz jazidi foglyát az Iszlám Állam terrorszervezet- jelentették be kurd tisztviselők szerdán. A többnyire idős
HIRDETÉSSzabadon bocsátotta több mint kétszáz jazidi foglyát az Iszlám Állam terrorszervezet- jelentették be kurd tisztviselők szerdán.
A többnyire idős, beteg embereket nyolc hónapig tartották fogva.
Az elengedett rabok között mintegy negyven gyerek volt. A kiszabadultak rossz egészségi állapotban vannak, a bántalmazás és elhanyagolás jeleit mutatják.
A dzsihadisták az észak-iraki Kirkuk várostól délnyugatra hagyták magukra a foglyokat, és nem adtak magyarázatot a szabadon engedésükre. A jazidikat kórházba szállították. Azért engedték el őket, mert hátráltathatták a szélsőséges csapatok mozgását.
Haidar Shesho jazidi parancsnokot múlt hétfőn tartóztattak le a kurd hatóságok, akik nem akarják, hogy csapataik mellett a jazidik is részt vegyenek az Iszlám Állam dzsihadistái elleni harcban. A Kurdisztáni Autonóm Régió elnöke kijelentette: a kurd kormány nem tűri el, hogy saját zászlót használó, ellenálló csapatok harcoljanak a kurdok soraiban.
A jazidi kisebbség mintegy ötvenezer tagja menekült el tavaly augusztusban a szíriai határhoz közeli Szindzsár városából, miután az IÁ elfoglalta a várost a kurdoktól. A jazidiket a szunnita szélsőségesek “sátánimádóknak” tartják. Irakban a szekta hívei nagyrészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ezren vannak.
Az ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásra hatással volt a zoroaszteri vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. Ennek ellenére a szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. A közösségnek jelenleg három képviselője van az iraki parlamentben.