NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hová vezet majd az M4-es autópálya?

Hová vezet majd az M4-es autópálya?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A szolnokiaknak kedvező sztráda egy év alatt lett racionálisan árazottból túl drága. A tenderen kiválasztott kivitelezők pedig kartellgyanússá váltak, de nem tudni ki fogalmaz meg ilyen vádakat. Mindenesetre a munkákat félbehagyták: talán egy presztízsharc vesztesei lehetnek nemcsak az az építő cégek, de a nekik dolgozó ezer ember is.

„A 29 kilométeres autópálya három részben épül: az első az Abony és a Tisza közötti 13,4 kilométeres, a második a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres, a harmadik pedig a Fegyvernekig tartó mintegy 13,2 kilométeres szakasz, melyek Besenyszög, Szolnok, Tiszapüspöki és Törökszentmiklós településeket érintik.” – így kezdődik a büszke beszámoló a fejlesztésről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapján. A tavaly márciusban indult beruházás befejezését jövő év végére ígérték. Ezt már valószínűleg akkor sem lehet tartani, ha a sztrádaépítés során felmerült ellentmondásokat a legrövidebb úton sikerül is rendezni.

Március 31-én számolt be a 444.hu arról, hogy a Miniszterelnökséget vezető és a fejlesztési miniszter leállította az M4-es autópálya építését az Abony és Fegyvernek közötti szakaszon. Az építkezéshez annak idején kértek támogatást az Európai Uniótól, de az elutasította ezt. Brüsszel aránytalannak látta a várható forgalomhoz képest a költségeket. A kormány első nyilatkozatai szerint a bizottság illetékesei még kartellgyanút is megfogalmaztak. Így a kormány végül nem európai támogatásból, hanem a költségvetés terhére írta ki a tender. Ezt kilométerenként 4 milliárd forintos átlagáron a Colas, a Swietelsky, a Közgép, az A-Híd és a Strabag nyerte el.

Ki is gyanít kartellt?

A többször hivatkozott Európai Bizottság egyik szóvivője cáfolta, hogy foglalkoztak volna az üggyel, azaz a pályáztatást sosem kérdőjelezték meg. Erre azzal válaszolt a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár, hogy nem is a brüsszeli testület, vagy annak csalásellenes hivatala (OLAF) kétkedett, hanem a bizottság regionális főigazgatóságának egy vezetője, akit ugyanakkor nem nevez meg. Amúgy a csalásellenes hivatalnak jócskán adnak munkát a magyar tenderek: Csepreghy Nándor szerint az iroda mintegy 500 milliárd értékben vizsgál magyar EU-s pályázatokat. A kifogásolt mintegy ötven ügyben számíthatnak a magyar kormány segítségére. A helyettes államtitkár azt ígérte, hogy ha az OLAF nem is foglalkozik az M4-est érintő feltételezésekkel, azt saját hatáskörben a kormányzat könyörtelenül kivizsgálja, és erre egy hónapja van a Miniszterelnökségnek.

Hirtelen drága lett

A pontosítás szükséges lett a kormányzati álláspontban is. A március végére elviselhetetlenül magasnak nevezett költségeket egy éve még racionálisnak találta mind a helyettes államtitkár, mind a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Magyar Nemzet egy olyan képviselői kérdésre adott írásos válaszra emlékeztet, amelyben Lázár János alig egy éve, tavaly április 30-ai keltezéssel elfogadhatónak nevezte a 110 milliárd forintos számítást. A Jávor Benedek akkori parlamenti képviselőnek küldött levélben a még államtitkári rangban dolgozó Lázár hosszasan fejtegeti, mi magyarázza a kiadásokat: a síkvidéki autópályán 27 „műtárgy” (azaz híd, felüljáró, szintben eltolt kereszteződés, leágazás, stb.) épül, és ez eleve 37 milliárdot felemészt. A speciális földmunkák 28 milliárdos árát pedig arányosan szlovák és osztrák fejlesztések is igazolják. Vagyis igazolták tavalyig. Idén valamiért már Lázár is kíváncsi lett, mi magyarázhatja a kilométerenkénti 4 milliárdos átlagárat az alföldi sztrádánál.

Az M4-es jövője

A munkákat leállították, bár egyes becslések szerint a beruházás eddig már felemésztett 25-30 milliárd forintot. Ez ablakon kidobott pénz, ha nem épül meg a gyorsforgalmi út. Nagyjából ezer embernek adott munkát eddig a beruházás, így az ő sorsuk is kétségessé vált. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten már arról beszélt, hogy Szolnokot mégsem az M4-es tervezett nyomvonalán, hanem az M5-ös leágazásával kapcsolnák a magyar autópálya hálózatba. Erre utalhat a Népszabadság egyelőre meg nem erősített információja, miszerint már el is készült a beruházás támogatási szerződésének semmissé tételéről szóló határozat tervezete. Ha a kabinet valóban meglépi a kivitelezői szerződések felmondását, akkor perek tucatjai indulhatnak gigászi kártérítési igényekkel. Az M5-öst favorizáló kormányzati koncepció aztán új tender kiírását teszi szükségessé, igaz, ezen akár a most hoppon maradt cégek is befuthatnak, sovány vigaszként. A kormányfővel mostanában bajszot akasztó Simicska Lajos Közgépének azonban valószínűleg még ennyi sem jut.

Az M4-es sztráda terve

Hossz: 29 km
A kivitelezés három szakasza: 1. Abony és a Tisza között (13,4 km), 2. a Tisza-híd környezete (2,3 km), 3. Tisza és Fegyernek között (13,2 km)
Hidak száma: 3
Ökológiai átjárók száma: 9
Vadvédő kerítés hossza összesen: 63 km
Zajárnyékoló fal hossza összesen: 8 km

A kivitelezési közbeszerzés kiírása: 2013. április 12.
A kivitelezés kezdete: 2014. március
Várható befejezés: 2016. év vége

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Budapest nyerte az Európai Mobilitási Hét díját Brüsszelben

Tíz nap után visszavonulót fújtak az ukrán határnál tüntető magyar fuvarozók, legalábbis egyelőre

Fél évre kitiltják a szabálytalankodó taxisokat a Várból