rendkívüli hír

Atambajev: Semmi érdemi támogatást nem kapunk a demokratikus országoktól

Interjú a kirgiz elnökkel Európáról, Oroszországról, az Iszlám Államról.

Éppen ezt olvassa:

Atambajev: Semmi érdemi támogatást nem kapunk a demokratikus országoktól

Betűméret Aa Aa

Európában tárgyalt, és Moszkvába készül a kirgiz elnök. Almazbek Atambajev jó kapcsolatokra törekszik az Unióval, de bekapcsolódik a Vlagyimir Putyin orosz elnök szorgalmazta posztszovjet együttműködésbe is.

Euronews: – Elnök úr, köszöntjük az Euronews stúdiójában. Ez a mostani brüsszeli útja egyfajta búcsúlátogatás, mielőtt Kirgizisztán májusban csatlakozik az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz? Ezzel véget ér a közeledés az Európai Unióhoz?

Almazbek Atambajev: – Éppen ellenkezőleg. Az Eurázsiai Unió tagjaként Kirgizisztán sürgetni fogja a szorosabb együttműködést az Európai Unióval. Európát ki kell terjeszteni, Lisszabontól és Brüsszeltől egészen Vlagyivosztokig, és persze a kirgiz fővárosig, Biskekig.

– Miért döntött úgy, hogy Brüsszel helyett inkább Moszkvával társulnak?

– Készen állunk arra, hogy belépjünk az Európai Unióba. De amikor két évvel ezelőtt elmondtam ezt, azt a választ kaptam, hogy az EU-nak nincs közös határa Kirgizisztánnal.

– Ez az egyetlen akadály?

– A jelek szerint… Egyetlen út vezet Kirgizisztánból Európa felé, méghozzá Oroszországon és Kazahsztánon keresztül. Azt hiszem, együtt fogunk elindulni ezen az úton.

– Emberjogi szervezetek bírálják Kirgizisztánt, amiért orosz mintára törvényt készít elő a „homoszexuális propaganda” ellen, illetve a „külföldi ügynökök” listázására. Nem veszélyezteti ez a demokratikus szabadságjogokat?

– Lehet, hogy összekeveri Kirgizisztán valamelyik másik „-sztánnal”. Amikor ilyesmit kérdeznek tőlem, az annak a jele, hogy sokan még a régi módon gondolkodnak. Kirgizisztánban a parlament dönt arról, hogy milyen törvényt fogad el. Gyakran előfordul, hogy elnökként kénytelen vagyok megvétózni egy új jogszabályt.

– Létezik egy olyan tervezet is, hogy az orosz többé ne legyen hivatalos nyelv. Láttuk, mi történt Ukrajnában egy hasonló lépés után.

– A parlament már megpróbált keresztülvinni egy ilyen törvényt. Megvétóztam. A parlamentnek pedig nem sikerült felülírnia a vétómat. Egyébként Közép-Ázsiában alighanem mi voltunk az egyetlen ország, amelyik tavaly februárban gratulált Ukrajnának a forradalomhoz. Arra kértük Ukrajnát, hogy szenteljen külön figyelmet az etnikai kérdéseknek. Emlékszünk arra, hogy 2010-ben, röviddel a mi forradalmunk után, bizonyos erők etnikai zavargásokat szítottak Kirgizisztán déli részén. Éppen úgy, ahogyan most Kelet-Ukrajnában. Mi előre figyelmeztettük az ukránokat erre a veszélyre.

– Mit szólnak Kirgizisztánban Oroszország ukrajnai szerepéhez, illetve a Krím elcsatolásához?

– Természetesen mindig is támogattuk minden ország területi épségét. Ugyanakkor a krími helyzet egy népszavazás következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha újra és újra népszavazást írnának ki erről a kérdésről, akkor az emberek újra és újra úgy döntenének, hogy a Krím Oroszország része legyen. Ami Oroszország szerepét illeti… Abban hiszek, hogy a jelenlegi konfliktust meg kell állítani, kompromisszumos megoldást kell találni. A minszki egyezményt nagyon pontosan be kell tartani.

– Oroszország egyre inkább elszigetelődik nemzetközileg. Nem tart attól, hogy magával rántja Kirgizisztánt is?

– A szankciók, amelyekkel Oroszországot akarják megbüntetni, súlyos károkat okoznak az egész régiónak, így a kirgiz gazdaságnak is. Úgy gondolom, hogy a jövő nem az Európa és Oroszország közötti konfliktus elmérgesedéséről fog szólni. A jövő a konfliktus megoldása lesz. Európa ugyanis egy és oszthatatlan.

– Ön volt az első külföldi vezető, aki találkozott Putyinnal március 16-án, miután az orosz elnök rejtélyesen eltűnt a nyilvánosság elől. Mi volt a benyomása? Putyin arra készül, hogy összecsapjon a Nyugattal, az Európai Unióval?

– Putyin volt az, aki rendbe tette Oroszországot. Egyértelmű, hogy nem hiányzott neki ez a konfliktus. Ugyanakkor meg akarja védelmezni Oroszország érdekeit, illetve a Dél-Kelet-Ukrajnában, sőt általánosabban: az Ukrajna területén élő oroszajkú lakosság érdekeit.

– Az Európára leselkedő egyik legsúlyosabb veszély az úgynevezett Iszlám Állam. Az ön országa együttműködne az Unióval ebben a kérdésben?

– Dollármilliárdokat költenek különféle háborúkra Afganisztánban, Irakban, Líbiában és másutt… Nem lehet megállítani őket erővel. Csak úgy lehet megállítani őket, ha felmutatunk legalább egyetlen példát: egy demokratikus, világi jellegű muszlim államot. Lassan belefáradok, annyit ismételgetem: sokkal olcsóbb lenne, ha segítenének Kirgizisztánnak, hogy szekuláris és demokratikus államot hozzon létre a mi muszlim országunkban. De semmi érdemi támogatást nem kapunk a demokratikus országoktól.

– Említene néhány példát a hosszútávú együttműködés kölcsönös előnyeire?

– Jó hasznát vesszük az Európai Unió, illetve a fejlett, demokratikus európai országok példájának. Van egy mondás: „inkább tanítsunk meg valakit halat fogni ahelyett, hogy ajándékoznánk neki egy halat”. Sikerrel tanuljuk, hogyan harcoljunk a korrupció ellen Kirgizisztánban, hogyan rendezzünk tiszta választásokat, hogyan szabaduljunk meg a kiskirályoktól. Az európai országoktól tanuljuk, hogyan építsünk demokratikus, igazságos társadalmat. Mindezt tőlük vesszük át, egyelőre sikerrel.