Irán: évek óta tartó patthelyzet atomügyben - visszatekintés

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Irán: évek óta tartó patthelyzet atomügyben - visszatekintés

<p>Az iráni atomprogramot illetően 2002-ben merültek fel először kételyek, ekkor derült ugyanis fény arra, hogy az iszlám köztársaság nukleáris létesítmények építésén dolgozik, anélkül, hogy azt bejelentette volna a Nemzetközi<br /> Atomenergiaügynökségnek.</p> <p>Az Arak városa melletti nehézvízüzem létére az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa hívta fel a figyelmet, az üzem működése négy évvel később, 2006-ban indult el. </p> <p>Kiderült tehát, hogy Irán uránt dúsít, ami mind békés, mind katonai célokra egyaránt felhasználható, a Nemzetközi Atomenergaiügynökség csak hoszú évek múlva állapodott meg Teheránnal arról, hogy ellenőrei a helyszínen vizsgálódhassanak. </p> <p>Teherán 2004-ben – békés szándékait bizonyítandó – egy Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával kötött megegyezés alapján felhagyott az uránátalakítással. Egy évvel később azonban újra nekilátott, mondván, nukleáris üzemanyagot állít elő magának. </p> <p>Ezzel tehát megszegte az EU-val kötött megállapodást – az Európai Unió kilátásba helyezte, hogy az <span class="caps">ENSZ</span> Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet. </p> <p>Mahmud Ahmedinezsád elnök 2005-ös elnöki székbe kerülésével új korszaka nyílt a nézeteltéréseknek. 2006 áprilisában az iráni államfő bejelentette, hogy az ország sikeres urándúsítást hajtott végre. Szavai, miszerint az urándúsításhoz eddig használt 164 centrifuga, amellyel 3,5 százalékos dúsítást hajtottak végre, a P1 típushoz tartozott, de a következő lépés a P2 lesz, amelynek hatékonysága ennek négyszerese, nem kis aggodalmat váltottak ki. Az <span class="caps">ENSZ</span> Biztonsági Tanácsa a NAÜ kérésére április 28-ig adott időt Iránnak arra, hogy leállítsa az urándúsítással kapcsolatos tevékenységét. </p> <p>Négy évre rá Irán elnöke már alig burkoltan fenyegette meg az atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmakat, mondván, “ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, a válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban”.</p> <p>A 2013 nyarán megválasztott következő elnök, az elődjénél jóval mérsékeltebb Hasszán Rohani személyével valamelyest felcsillant a remény, hogy sikerülhet diplomáciai megoldást találni. </p> <p>Néhány hónappal később Irán és a Hatok Genfben megkötötték az első kompromisszumot – annak értelmében Irán semlegesíti a 20 százalékosra dúsított urániumát, nem nyitja meg az araki nehézvízreaktort és beengedi az országba az <span class="caps">ENSZ</span> nemzetközi nyomozóit. Cserébe a nemzetközi közösség enyhíti az Iránt jelenleg sújtó nemzetközi szankciók egy részét.</p>