A Szaúd-Arábia vezette koalíció katonai offenzívája Jemenben megnöveli annak kockázatát, hogy a térség fő síita hatalma, Irán másokon keresztül
HIRDETÉSA Szaúd-Arábia vezette koalíció katonai offenzívája Jemenben megnöveli annak kockázatát, hogy a térség fő síita hatalma, Irán másokon keresztül keveredik harcba. A szakértő szerint a jemeni beavatkozást főként Irán növekvő befolyása indokolta.
- Azért olyan fontos Jemen, mert itt történelmileg nincs vallási megosztottság, és Irán befolyása, amely megnőtt Jemenben az utóbbi pár hétben és hónapban, sokkal erősebb, és ezért sokkal nagyobb fenyegetést jelent a térség szunnita országainak – mondta Katherine Zimmerman szakértő, az American Enterprise Institute tudományos munkatársa.
Jemenben a különböző vallási irányzatok évszázadok óta egymás mellett éltek békében, az emberek saját hitük szerint imádkozhattak – nem úgy, mint Irakban vagy Szíriában. A jemeniek 60%-a szunnita, míg 40%-a síita. Ezen belül létezik több alcsoport is.
A húszik, akik szeptemberben elfoglalták Jemen fővárosát, és Ádenben is megpróbálták megszerezni az irányítást, azt állítják, hogy az egész nemzet nevében indították el a forradalmat, és nem vallási céllal.
- Mi biztosítjuk a stabilitást és a biztonságot, védjük az emberek szabadságát – vélte egy húszi harcos.
A játszma másik főszereplője, Abed-Rabbo Manszúr Hádi, az ország 2012-ben hivatalosan megválasztott elnöke. El kellett menekülnie Jemenből. A legitim államfő maga mögé állította a hadsereget. Úgy tűnik, az ország a polgárháború felé sodródik.
- Azok az erők, amelyek fölsorakoztak Hádi elnök mögött, összefognak a szaúdiakkal, és hasznukra fordítják ezt. Az a probléma, hogy ez nem egy kétoldalú polgárháború lesz. Lesz egy húszi klikk, egy Hádit támogató klikk, és az al-Kaida is megpróbál hasznot húzni a konfliktusból, hogy megerősítse helyzetét Jemenben – mondta Zimmerman.
Jemen az al-Kaida terrorszervezet területi bázisa az Arab-félszigeten.
Ám úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet húzza a legnagyobb hasznot a káoszból. A dzsihadisták azt állítják, hogy ők követték el a két öngyilkos merényletet, amelyben mintegy 140-en haltak meg a főként síiták által látogatott fővárosi mecsetekben.