rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Japán harca a katasztrófák ellen


target

Japán harca a katasztrófák ellen

Japán élen jár a természeti katasztrófák kockázatainak megelőzésében. Melyek az emberi és gazdasági tétek? Hogyan fejleszti és exportálja az ország a szaktudását ezen a téren?

Sendai abban a térségben fekszik, ahol négy éve földrengés és cunami pusztított. Itt tartották az ENSZ harmadik konferenciáját a természeti katasztrófák kockázatainak csökkentéséről.

A japán miniszterelnök, Abe Sinzó Sendaiban jelentett be újabb intézkedéseket a természeti katasztrófák kockázatainak megelőzésére. 3,8 milliárd eurót költenek 4 év alatt arra, hogy kiképezzenek 40 ezer embert, és fejlesszék Japán nemzetközi együttműködését ebben az ágazatban.

Több konkrét célt is kitűztek Sendaiban. Azt szeretnék, hogy 10 év alatt 100 ezerrel kevesebben haljanak meg természeti katasztrófákban, és azt is, hogy csökkenjenek az azokkal kapcsolatos gazdasági veszteségek.

- Úgy számolunk, hogy ez évente 300 milliárd amerikai dollár körül van. Főként az utóbbi tíz évben növekedett drámaian – mondja az ENSZ-konferencia koordinátora, Neil McFarlane.

Japánt régóta sújtják tájfunok. Több mint száz aktív vulkán működik, és az országban történik csaknem egyötöde azoknak a földrengéseknek, amelyek legalább 6-os erősségűek. Az áldozatok száma azonban jóval alacsonyabb, mint másutt a világon, ez annak köszönhető, hogy itt létezik igazi kockázatmegelőzési kultúra.

- Több mint 4000 ellenőrzőpontunk van, elszórtan a szigeteken. Egy pillanat alatt képesek vagyunk megmérni egy földrengés erősségét, és azonnal információt küldeni az egész országba. A 2011-es földrengéskor például legalább száz szuperexpressz-vonat közlekedett. Azonnal megállítottuk őket, így nem történt baleset, és senki nem halt meg - magyarázza Josijaszu Hiutani katasztrófavédelmi igazgató.

Ez a legnagyobb olyan létesítmény a világon, amelyet árvizek megelőzésére használnak: egy óriási főtartály, öt siló és egy több mint 6 kilométeres, 10,6 méter átmérőjű földalatti csatornahálózat.

Ez a rendszer négy folyóból gyűjti be a vizet, és másodpercenként 200 köbméter vizet képes pumpálni a legnagyobb folyóba, ebben a Tokió- közeli régióban. Komoly feladata van egy ilyen rendszernek egy olyan helyen, ahol a városok aránya eléri az 50 százalékot.

- Ennek az az eredménye, hogy négyszer kevesebb elöntött övezetünk van, és harmadára csökkentettük az árvíz által sújtott házak számát – mondja Ooszu Eiicsi a létesítmény vezetője.

A 634 méter magas Tokyo Sky Tree a japán főváros jelképévé vált. Különleges építésének köszönhetően ellenáll a földrengéseknek. Ez a szerkezete miatt lehetséges: egy központi betonoszlopot külső acélelemekkel kapcsoltak össze, egy lengéscsillapító rendszerrel.

A központi oszlop és az acélszerkezet ellentétes irányban mozog. Így 50 százalékban is ellensúlyozni tudják azt az energiát, amely a toronyra hat. Így a torony ellenáll a rengéseknek.

A tét óriási, azért is, mert ez a torony arra is szolgál, hogy információkat közvetítsenek természeti katasztrófák esetén. Ez kulcseleme a japán kockázatmegelőző-rendszernek.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

target

Tiszta technológiák - tiszta üzlet